Szeptember 8-án 85 különböző régióban lesznek választások Oroszországban: 13 törvényhozó testület képviselőiről, 16 kormányzó személyéről és 22 központi önkormányzat képviselőtestületéről szavazhatnak vasárnap az oroszok. Ezek közül azonban leginkább a Moszkvai Városi Duma, azaz a fővárosi törvényhozó testület képviselőjelöltjei körül kirobbant botrány az, ami hónapok óta lázban tartja az országot.

A Moszkvai Városi Dumában 45 megválasztott képviselő van, akiknek 5 évre szól a mandátuma. Magának az intézménynek nincs jelentős hatalma, például nincs semmilyen befolyása a főváros költségvetésére sem. Ennek ellenére az utóbbi évtizedekben teljesen bebetonozódott politikai rendszerben itt, a helyi törvényhozás szintjén látott a parlamenten kívül ragadt ellenzék egy olyan repedést, ahol talán be tudtak volna törni a tényleges politikába –

ez a remény hiúsult meg azon a ponton, amikor a független képviselőjelölteket a választási bizottság mondvacsinált okokkal nem volt hajlandó regisztrálni a választásra.

A független jelölteket tehát nem engedik a vasárnapi választás közelébe – ugyanez történt egyébként Szentpéterváron is, ahol kormányzóválasztás lesz nyolcadikán –, ez pedig kirobbantotta azt a többhetes tüntetéshullámot, amiről mi is többször beszámoltunk. Milyen választási lehetőségük van mindezek után a moszkvaiaknak?

Vannak, akik a választás bojkottálására szólítanak fel, mások pedig, mint például Alekszej Navalnij és stábja, az „okos szavazást” támogatják. A kifejezés annyit takar, hogy a legerősebb olyan jelöltre kell szavazni, aki nem a kormánypárthoz, az Egységes Oroszországhoz tartozik. Hogy egy-egy körzetben ki ez a személy, a szavazó onnan tudhatja meg, ha ellátogat Navalnij szervezete, az Antikorrupciós Alapítvány által készített oldalra és beírja a körzetét. Az oldalt összeállító csapat kiszámította – bár azt, hogy ezt pontosan mi alapján tették, nem derül ki – hogy ki a legesélyesebb, nem kormánypárti jelölt minden szavazókörzetben.

Mivel a parlamenten kívüli ellenzék jelöltjeinek nagy többségét nem regisztrálta a választási bizottság, ezért a választók ezen logika alapján annak a négy pártnak a jelöltjeire szavazhatnak, amelyek évek óta a kormánypárttal mély egyetértésben szavaznak meg szinte mindent, ami a parlament elé kerül.

Erről még a választási taktika egyik kitalálója, Leonyid Volkov is úgy nyilatkozott, hogy „lesz néhány tisztességes ember [a legesélyesebb jelöltek között], de a többség – csőcselék.”

Ennek ellenére Volkov ezt a taktikát javasolja a választóknak, mivel még ha „csőcselékre” szavaz is az ember, azzal akkor is az Egységes Oroszországnak, Putyinnak és Szergej Szobjanyinnak, Moszkva polgármesterének tesz keresztbe.

Az Antikorrupciós Alapítvány számításai szerint a legesélyesebb nem kormánypárti jelöltek többsége a Kommunista Párthoz tartozik, a 45 körzetből 33-ban őket jelölte meg, mint akikre érdemes voksolni az „okos szavazás” keretein belül. Külön érdekesség még a szavazásra bocsátott jelöltek hovatartozásában, hogy hivatalosan egyetlenegy jelöltet sem indított a kormánypárt, minden bizonnyal az Egységes Oroszország zuhanó népszerűsége miatt.

A 62 regisztrált „pártfüggetlen” jelölt közül azonban a többség (41-en) valójában a kormánypárthoz tartozik, vagy legalábbis ahhoz köthető.

Mindeközben pedig meghozták az első ítéleteket a tüntetések során „zavargások” miatt letartóztatottak ügyeiben: hat gyanúsítottat ítéltek több év börtönre. Kirill Zsukovot három év börtönre ítélték hivatalos személy elleni erőszakért (egy videófelvételen az látszott, hogy egy rendőr sisakjának a kapcsát húzza), Jevgenyij Kovalenkót három és fél év börtönre ítélték, mert állítólag egy kukát hajított a rendőrök felé, Jegor Zsukovot pedig szélsőséges nézetek interneten való terjesztéséért és zavargásban való részvételért ítélték három évre. Vlagyiszlav Szinyica öt évet kapott, mivel egy Twitter-posztban a rendőrök gyerekei ellen elkövetendő erőszakra biztatott. Ivan Podkopajevet és Danyila Beglecet is hivatalos személy elleni erőszakért ítélték három és két év börtönre.

A moszkvaiaknak tehát nem maradt igazán jó opciójuk: részt vehetnek a választáson, ahol rászavazhatnak a legesélyesebb nem kormánypárti jelöltre, bojkottálhatják a választást, vagy szavazhatnak érvénytelenül – a végső eredményt azonban valószínűleg egyik módszer sem tudja érdemben befolyásolni. A választást követő hétvégére már megpróbáltak bejelenteni egy újabb tüntetést. Az önkormányzat ezt szokás szerint nem engedélyezte.

Kérdés, meddig tudnak még a tüntetők kitartani – különösen, amikor 3-5 év börtön fenyegeti őket?