Elítélő hangú levélben reagáltak a Zala Megyei Szent Rafael Kórház szívsebészei a korábbi főorvos, Alotti Nasri felmondólevelében leírtakra. Mint írják, ők nem akartak volna megszólalni az ügyben a nyilvánosság előtt, ugyanakkor „megkönnyebbülésnek” érzik a változást.
Mint ismert, néhány nappal ezelőtt került nyilvánosságra Alotti Nasri szívsebész-főorvos felmondólevele, amelyet eredetileg a zalaegerszegi kórház főigazgatójának címzett, majd ismerőseinek, barátainak, volt betegeinek is elküldött. Ebben amellett, hogy a zalaegerszegi kórháznál eltöltött 25 év tapasztalatairól mesélt, távozása közvetlen okaként megjelölte egy sürgős műtétre váró beteg halálát. Ezenkívül a szívsebészeti osztályt érő belső feszültségeket okozó személyi és tárgyi hiányosságokról és bizalmi válságról is írt nagy visszhangot vert levelében.
A zalaegerszegi szívsebészek válaszlevelét aláíró Dr. Rashed Aref Ph.D. osztályvezető főorvos, Dr. Fülöp János szakorvos, Dr. Vígh András főorvos, Dr. Tóth Roland Ph.D., szakorvosjelölt és Dr. Watti Rézan szakorvosjelölt egy emberként elítélik az osztály belügyeinek bármilyen módon történő kiteregetését, mégpedig a következőkre hivatkozva:
annyira „speciális milliőben dolgozunk, hogy a szakmánkon kívül emberek […] egyszerűen nem láthatják át, a bonyolult szakmai, rangbeli, sokszor (sajnos) feudális viszonyokat .
És bár eredetileg nem terveztek reagálni Nasri levelére, annyit most megjegyeztek: rendkívül nagy megkönnyebbülés számukra a változás,
s mint írják, „szakmai tervekkel felvértezve, hatalmas lelkesedéssel, és fegyelemmel várjuk a jövőt, melyet mi alakíthatunk, most már tényleg a betegek javára.”
Majd hozzáteszik:
Nem szedjük pontokba a korábbi vezető alkalmatlanságát bizonyító emberi, szakmai, manuális, erkölcsi és etikai szempontokat, nem soroljuk fel az elmúlt két évtizedben tapasztalható, országosan is kiemelkedő sebész-elvándorlás 16 (!) szívsebészének nevét, sem a számos szakdolgozóét. És nem sorolunk fel EGYET SEM azon számos esetből, akiket felsorolhatnánk…
Nem, mert ez nem tartozik betegeinkre. Ők a legmagasabb színvonalú ellátást kívánják a maguk számára, és ennél többet nem kívánunk értük tenni. Nem kívánjuk őket (félre)tájékoztatni arról, hogy elfogadunk-e hálapénzt, nem kívánjuk hosszú, terjengős cikkekben, riportokban dicsérni saját magunkat, és élő emlékművet sem akarunk emeltetni a volt betegeinkkel magunkról a hatalmas önimádatunk talapzatára. Ez egy letűnt generáció utolsó, fáradt, átlátszó kísérlete az űr betöltésére, melyet a szeretet hiánya képez. Mi nem ilyenek vagyunk.”
A levelet aláíró orvosok József Attila Nincs bocsánat című versét mellékelték a levél zárásaként.
A válaszlevél teljes terjedelmében a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Facebook-oldalán olvasható:
Alotti Nasri levelének nyilvánosságra kerülése után a kórház nyilatkozatot adott ki, amelyben azt közölték, a levél „hangneme és írójának egyéni látásmódja”, amelyet felindultsága okozott annak megírásakor, saját vélemény alapján rossz színben tünteti fel az intézményben folyó szakmai és igazgatási munkát, ezért annak tartalmát visszautasítják. A kórház szerint személyi és tárgyi hiányosságok miatt nem történt haláleset az intézményben. Alotti Nasri helyét az osztály élén a válaszlevelét is szignózó Rashed Aref vette át.
Nasri a levelében említett halálesetről az Indexnek beszélt részletesen: mint elmondta, a beteg sürgős koszorúérműtétre várt, melyet a szakma szabályai szerint legkésőbb a felvétel másnapján, el kellett volna végezni, ám erre a következő egy hétben sem került sor, a beteg pedig meghalt, mielőtt megműtötték volna. Nasri elmondása szerint úgy érezte, „hogy ebben a légkörben megfullad”, és nem sokkal az eset után beadta felmondását.
(via 444)
