Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője – egykori listavezető – Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége és a párt jelenlegi húzóarca László Imre, az ellenzéki összefogás újbudai polgármesterjelöltjének lakossági fórumán rúgta be a DK önkormányzati választási kampányát. Dobrev beszédét élőben közvetítettük, itt nézhetitek vissa:
Mint mondta, „október tizenharmadikán valami elkezdődhet”.
Úgy véli, a nép is látja, hogy az ország „nem olyan, mint amilyennek lennie kell”, és azért kell küzdeni, hogy „olyan legyen, amilyennek mindannyian szeretnénk”, a Demokratikus Koalíció pedig – „mint a legeurópaibb párt” – európai városokért, falvakért küzd.
Dobrev véleménye szerint a tét ugyanaz, mint az Európai Parlamenti választáson, miszerint van egy kormány, ami az országot évek óta húzza olyan irányba, melyre a szavazók többsége nem vágyik, mely a többséget megtéveszti, és melynek munkássága nyomán az ország olyan irányba megy, hogy szépen lassan Európa peremére szorul.
Miközben a statisztikák szerint nő a jólét, Dobrev szerint ez nem látszik meg az emberek életszínvonalán, és – a fórum közönségének célozva – megemlítette, hogy a nyugdíj is csak választások előtt nő, miközben
a kisemmizett, szegény embereket vásárolja meg a Fidesz az ételutalványokkkal, melyeket a választás előtt osztogat.
Beszélt a közmunkásokról, kiket a minimálbér töredékéért alkalmaz a kormány, miközben a DK szerint nekik is minimum minimálbér járna valamint az országot sújtó problémák közül kiemelte a megszűnő kórházi laboratóriumokat, az egyre nehezebben hozzáférhető egészségügy egyre romló színvonalát, valamint tönkremenő oktatást.
Mint mondta,
„nem azt az országot akarjuk, ahol pedagógusok helyett érettségivel rendelkező közmunkások oktatják a gyerekeinket”
nincsenek szociális dolgozók, így a szociális és egészségügyi rendszer több ezer ember számára elérhetetlen az országban.
A bíróságok, az ügyészség és a sajtó „bedarálásával” kapcsolatban kifejtette, a kormánynak minderre azért volt szüksége a DK szerint, hogy a kisemberek, a kisemmizettek hangja ne hallatsszon (és habár beszédét élő adásban közvetítettük, hiányolta a teremből a „független médiát”).
Állítása szerint pártjával
az ellen a Magyarország ellen küzdenek, ahol a gazdagok tovább gazdagodnak, a szegényeket pedig kisemmizik,
és felemlegette, hogy miközben a vízi világbajnokságra és a nemzetközi vadászkiállításra milliárdokat költ a kormány, nincs pénz légkondicionálókra a kórházakban, ahogy nyugdíjemelésre sem.
Ahelyett pedig, hogy a budapesti közlekedésre szánnának több pénzt, a felcsúti kisvasutat hosszabbítják meg.
A helyi ügyekről szólván elmondta, Hoffmann Tamás, a kerület fideszes vezetője szerinte nem emelte fel a szavát, nem vitatkozott, nem állt ki az újbudaiak érdekében, és úgy véli, ez igaz bármely fideszes polgármesterre is.
Ezzel szemben a DK szerint olyan közösségek kellenek, melyeknek van hangjuk, van véleményük, és ehhez nem olyan képviselőkre és polgármesterekre van szükség mint a jelenlegi fideszes vezetők, mivel ők csak Orbán parancsait hajtják végre, példaként említve, hogy akkor sem szólaltak fel, mikor az egészségügyi és oktatási intézményeket elvették az önkormányzatoktól.
Sőt, Dobrev úgy véli, igazából nem választják a fideszes vezetőket, hanem kinevezik, feladatuk pedig nem a nép szolgálata, hanem hogy megakadályozzák az emberek hangjának hallatását, így a választás tétje, hogy az önkormányzat végre az legyen, ami a neve. A képviselők és a polgármester dolga pedig az, hogy ezért harcoljanak, vagyis hogy a nép hallathassa hangját, ők pedig szócsöveik legyenek, ebből fakadóan úgy gondolja, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek lenni azt is jelenti, hogy meghallgatja az ember azokat, akiket képvisel.
Dobrev szerint komoly esély van a változásra.
Orbán pedig tudja, mekkora veszélyt jelent rá a politikus által centrális erőtérnek nevezett politikai konglomerátum, és úgy gondolja, hogy a demokratikus ellenzéknek színesnek kell lennie, mint az összefogásnak.
Ennek kapcsán büszkén újságolta, hogy habár többször meg kellett tanulniuk a leckét, de ezúttal sikerült, és az ellenzéki pártok összeálltak, így Budapesten, a megyei jogú városokban és a nagyvárosok kétharmadában egységesen indul az ellenzék a Fidesz ellen – amit már önmagában győzelemként értékel.
Azt is kifejtette, hogy kéne szerinte kinéznie egy „normális demokráciának”. Egy ilyen államalakulatban
- a közszolgálati média beszámolna arról, hogy az embereknek mi a véleménye egyes intézkedésekről, nem pedig a kormány véleményét szajkózó statisztákat kérdezne meg, ahogy az idehaza történik,
- egy közalkalmazottnak nem kellene attól félnie, hogy kirúgják, ha elmegy egy ellenzéki eseményre
- emellett Dobrev egy beszélgetős, vitatkozós országot szeretne, ahol aki vitatkozik a másikkal, az nem hazaáruló, hanem vitapartner.
Úgy gondolja, városokat ahol egy az egy ellen indulnak az EP-választás eredményei alapján jó eséllyel nyerheti az összefogott ellenzék. A falvakról szólva pedig elmondta, volt hogy a kormánysajtó százszázalékos Fidesz-támogatottságról írt, mely a diktatúra legegyértelműbb jele, ahogy az is, hogy tudomása szerint egyes falvakban a polgármesterek a munkájuk elvesztésével fenyegetik a közmunkásokat.
A széles körű ellenzéki összefogással kapcsolatban pedig kifejtette,
„jó kétszázötven helyen közös ellenzéki jelölt van. [A városok] többségében sikerült. Egy-kettő van ahol még vita van. De ne felejtsék el, olyan embereknek kellett összefogniuk, akik az elmúlt tíz évben politikai ellenfelei voltak egymásnak. És egy normális demokráciában politikai ellenfelek lennének most is.”
Az elmúlt évek összefogás-kísérleteire, valamint azok tapasztalataira nem tért ki a DK EP-képviselője.