A pénteki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 9 ezer forint értékű rezsiutalványt kap minden nyugdíjas szeptember 30-ig, mivel
„minden várakozásnál jobban teljesít a magyar gazdaság, amiből az idősebb korosztálynak is részesednie kell.”
A háromszor háromezer forintos rezsiutalvány március 31-ig lesz felhasználható, és a gáz-, illetve az áramszámlát lehet majd kifizetni belőle.
A kormány (épp az őszi önkormányzati választások előtt bejelentett) nagylelkű ajándéka azonban korántsem tűnik annyira nagylelkűnek, ha megnézzük, hogyan alakulnak a piaci gázárak. Ahogy arról a Mércén is írtunk korábban, a lakosság nemhogy nem spórolt, de még veszített is a rezsicsökkentett gázzal az utóbbi években.
A Népszava nemrég megkereste az Erste olaj- és gázpiaci elemzőjét, Pletser Tamást, aki arról számolt be, hogy
a piaci folyamatokból kiindulva akár 30-40 százalékkal is csökkenhetne a hazai lakossági gázár.
Bár titkos, hogy mennyiért veszi a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) az orosz gázt, biztosan jobban jár, mint a szabott áron vásárló lakosság. Miközben a 2014 április 1-i 6,5 százalékos mérséklés óta a hazai gázár nem változott, az európai tőzsdei ár jóval hosszabb ideig állt akkori szintjénél olcsóbban, mint drágábban – ez pedig többlethasznot hoz az MFGK-nak.
Mint az Tóth Bertalan MFGK-val való pereskedése nyomán kiderült, a lakossági fogyasztók már 2013-2014-ben is buktak a gázáron, de amióta az olajár jelentősen csökkent, még rosszabbul jártak. Ebben a két évben egy átlagos család zsebéből 11 300 forintot vettek ki, 2016-ban ez már 22 140 forint volt. Az MSZP politikusának számításai szerint 2013 és 2017 között átlagosan 70 ezer forinttal többet spórolhatott volna minden háztartás, ha az állam a beszerzési árakhoz igazította volna a lakossági árakat.
Egy 2016-os jogszabálymódosítás szerint az állami gáznagykereskedőnek a lakossági árszintnél olcsóbb beszerzésen keletkező extraprofitját tartalékolnia kell arra az esetre, ha a jövőben esetleg újra emelkednének a gázárak – ennek nyomán az MFGK-nál 2018-ra közel százmilliárdos tartalék gyűlt fel, ami bizony jól tud jönni a kormánypártoknak egy-egy választás előtt. Ugyanis mint kiderült, az olcsón vásárolt és drágán eladott gázból fennmaradó különbözetet csak addig tartalékolja az állami cég, amíg a kormány úgy nem dönt, visszaoszt belőle valamennyit rezsitámogatás címen.
Van tehát miből ajándék rezsiutalványt osztogatni, kár, hogy ezek az egyszeri támogatások a közelébe sem érnek annak az összegnek, amit a 2014 óta változatlan gázárral kivettek a lakosság zsebéből.
A Népszava szerint még a 2018-as országgyűlési választások előtt kiosztott 12 ezer forintos rezsitámogatás után is közel 40 milliárd forint maradt az MFGK tartalékkeretében, ami idén további 100 milliárd forinttal bővülhet a nemzetközi gázárak zuhanása miatt.
A jövőben akár újra emelkedhet is a gáz ára, Pletser Tamás olaj- és gázpiaci elemző szerint ugyanis számos nagy ipari térség gázigénye nőni fog, mivel a leálló szén- vagy atomerőműveket gáztüzelésű egységek válthatják ki, amelyek segítenek a megújulók hullámzó termelésének kiegyenlítésében is. Emellett miközben az enyhe idő miatt kisebb a kereslet a gázra, az egyre több klímeberendezés viszont növeli a gázigényt, ami szintén emelheti az árakat.
