Ahogy arról tegnap a Mérce beszámolt, mára tervezték Gyálon azt a kilakoltatást, ahol egy 85 éves asszony és lánya került volna utcára.
H. Ágnes és édesanyja még 2006-ban vásárolt otthont a településen devizahitelből, de az eredetileg 10 millió forintos hitel törlesztőrészlete alig néhány év leforgása alatt megtriplázódott, egészen odáig nőtt, hogy egyes hónapokban a törlesztőrészlet magasabb volt H. Ágnes havi kereseténél is.
Miután fizetésképtelenné váltak az adósságprés alatt, az OTP Faktoring Zrt. kezdeményezte ingatlanjuk elárverezését, majd az árverésen nyertes vevők megindították H. Ágnes és édesanyja kilakoltatásának folyamatát. Ez vált ma, azaz július 31-én, szerdán esedékessé.
Lapunk tudósítója a helyszínről jelezte, hogy a megadott időpontban, reggel 9.30-kor több rendőr, illetve a végrehajtó is megjelent a háznál, ahol egyébként eddigre aktivisták gyülekeztek, illetve a helyszínen megjelent Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke is, egy ügyvéd társaságában.
Mint kiderült, az ügyben a Jobbik beadott egy halasztásra vonatkozó indítványt, azonban azt a bíróság visszadobta – bár ennek írásos bizonyítékát a helyszínen a végrehajtó nem tudta bemutatni.
Végül a végrehajtó rendőri kísérettel bement a házba, ahol a Jobbik ügyvédje is bent tartózkodott, hogy tanácsaival segítse az idős asszonyt és lányát. A megbeszélés végeredményeként sikerült a két nőnek megegyezni az új tulajdonossal.
A megállapodás értelmében augusztus 30-ig maradhatnak a házban, illetve az albérleti díjat is sikerült lealkudni 150-ről 80 ezer forintra.
Vagyis egy hónapnyi haladékot kaptak, ezután viszont el kell hagyniuk az otthonukat, és találniuk kell egy új helyet – csakhogy jelenlegi helyzetükben ez is rettentően nehéznek tűnik.
H. Ágnes a Mércének elmondta: az önkormányzattól semmilyen segítséget nem kaptak a helyzet rendezésére. Azt is hozzátette: tovább nehezíti a lehetőségeiket, hogy három kutyával költöznének, ráadásul a jelenlegi ingatlanárak mellett „szinte lehetetlen”, hogy számukra is megfizethető megoldást találjanak.
A Város Mindenkié csoport korábban emlékeztette Gyál Város Önkormányzatát, hogy a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 10. pontja szerint a települési önkormányzat kötelező feladata „a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása.” Első megkeresésüket nem nyilvánosan, hanem hivatalos levélben tették meg – erre azonban elutasító választ kaptak.
Az elutasítás után fordult a csoport a nyilvánossághoz, azzal a három kérdéssel, amit az önkormányzatnak tettek fel annak kötelességeinek teljesítése kapcsán:
- Mit tett az Önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében azt követően, hogy a település jegyzője – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138/C. §-a szerint – értesítést kapott arról, hogy a családnak otthont adó ingatlant a végrehajtó lefoglalta?
- Milyen szempontok mentén és miért döntött az Önkormányzat úgy, hogy nem él a lakóingatlanok kényszerértékesítése esetén az önkormányzatok számára – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ával – biztosított elővásárlási joggal?
- Mit tett az önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében azt követően, hogy a végrehajtó a jegyzőt – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (11) bekezdése szerint – tájékoztatta arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő?
A csoport reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatnak sikerül-e legalább átmeneti elhelyezést biztosítania H. Ágnesnek és édesanyjának.
