A Város Mindenkié csoport blogján jelent meg egy írás és egy nyílt levél, ami H. Ágnes gyáli lakos és idős, 85 éves édesanyja szerdára tervezett kilakoltatásáról szól.

H. Ágnes és édesanyja még 2006-ban vásárolt otthont a településen devizahitelből, de az eredetileg 10 millió forintos hitel törlesztőrészlete alig néhány év leforgása alatt megtriplázódott, egészen odáig nőtt, hogy egyes hónapokban a törlesztő magasabb volt H. Ágnes havi kereseténél is.

Miután fizetésképtelenné váltak az adósságprés alatt, az OTP Faktoring Zrt. kezdeményezte ingatlanuk elárverezését, majd az árverésen nyertes vevők megindították H. Ágnes és édesanyja kilakoltatásának folyamatát. Ez holnap, azaz július 31-én, szerdán esedékes.

Mivel a jelen helyzetben a két asszony lakhatásának megoldása nagyon nehéz (a magánbérleti árak rakétaként lőttek ki az elmúlt években, illetve jövedelmük hatósági végrehajtás alatt áll), még úgy is, hogy Ágnesnek van munkahelye.

A Város Mindenkié emlékeztette Gyál Város Önkormányzatát, hogy a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 10. pontja szerint a települési önkormányzat kötelező feladata „a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása.” Első megkeresésüket nem nyilvánosan, hanem hivatalos levélben tették meg – erre azonban elutasító választ kaptak.

Az elutasítás után fordult a csoport a nyilvánossághoz, azzal a három kérdéssel, amit az önkormányzatnak tettek fel annak kötelességeinek teljesítése kapcsán, idézzük:

1. Mit tett az Önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében  azt követően, hogy a település jegyzője – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138/C. §-a szerint – értesítést kapott arról, hogy a családnak otthont adó ingatlant a végrehajtó lefoglalta?

2. Milyen szempontok mentén és miért döntött az Önkormányzat úgy, hogy nem él a lakóingatlanok kényszerértékesítése esetén az önkormányzatok számára – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ával –  biztosított elővásárlási joggal?

3. Mit tett az önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében  azt követően, hogy a végrehajtó a jegyzőt – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (11) bekezdése szerint – tájékoztatta arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő?

A csoport reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatnak sikerül-e legalább átmeneti elhelyezést biztosítania H. Ágnesnek és édesanyjának.

(avarosmindenkie.blog.hu)

(a borítón: Az AVM aktivistái élőlánccal próbálnak megakadályozni egy ferencvárosi kilakoltatást 2018. szeptember 19-én. Fotó: Vörös Anna)