A minap a Hír TV Terc című műsorában beszélgetett a „meleglobbi” vagy más néven „LMBTQ propaganda” jelenségéről Szánthó Miklós, a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ igazgatója és Szilvay Gergely, a Mandiner munkatársa Földi-Kovács Andrea műsorvezetővel.
A diskurzus fő sodrában a „meleglobbi” társadalomra gyakorolt befolyásoló, érzékenyítő hatásai álltak – persze negatív értelemben. Szánthó szerint meleglobbi nem is létezik, valójában homoszexuális lobbiról van szó, a meleg elnevezés ugyanis szerinte egy tudatos nyelvpolitikai eszköz az emberek érzékenyítésére – vagyis a nyelvhasználaton keresztül a lelkünkbe, a politikába, az igazságszolgáltatásba és az élet minden területére behatol a homoszexuális lobbi. A politika mellett a nyelvet, a közízlést, a társadalmi morált, a társadalmi érzésvilágot befolyásolják, mindenhová becsempésznek egy kis szivárványszínt – fejtette ki gondolatait Szánthó, aki azt is elmondta:
„Én még azért gyermekkoromból emlékszem, hogy Magyarországon ezt a jelenséget, ezt a viselkedésformát mindenki homoszexuálisnak hívta köznyelven a hétköznapokban, de nagyon ügyesen a homoszexuális lobbi egyfajta érzékenyítő céllal – hogy közelebb hozza ezt a kérdést, ezt a problémát az emberekhez – átnevezte ezt a fogalmat.”
Ezt a gondolatmenetet követve Földi-Kovács Andrea felhívta a figyelmet: az orvostudomány sem menekülhet meg a meleglobbi elől. Szerinte „állítólag” az AIDS elnevezése is ilyen módon, nyelvpolitikai manipulációval keletkezett,
„merthogy magát ezt az immunhiányos betegséget a homoszexuálisokra jellemző immunhiányos betegségként aposztrofálták, és elérte többek között ez a homoszexuális lobbi, hogy legyen szerzett immunhiányos betegség, (…) elhitetve azt a szélesebb közönséggel, hogy a heteroszexuálisokra, erre az életformára ugyanúgy veszélyes vagy ugyanolyan könnyen fertőződhetnek meg ezek a betegek.”
– mondta Földi-Kovács, aki szerint tehát az AIDS inkább veszélyezteti a homoszexuális embereket, mint a heteroszexuálisokat, és csupán a meleglobbinak sikerült oly mértékben „érzékenyítenie” az évek során az orvostársadalmat és magát az orvostudományt is, hogy végül egy általánosabb nevet adtak a betegségnek, holott ez a melegek betegsége.
Ez azonban egész egyszerűen nem igaz. Mivel a nyolcvanas években legelőször homoszexuális férfiaknál észlelték a tüneteket, Gay Related Immune Deficiency-nek (vagyis melegekkel összefüggő immunhiánynak) nevezték el a betegséget, nem sokkal később azonban heteroszexuálisok, nők és gyerekek esetében is diagnosztizálták a betegséget, így nem sokkal később bevezették a ma is használt AIDS (Acquired Immunodeficiency Syndrome, vagyis szerzett immunhiányos tünetegyüttes) elnevezést. A tünetek egyébként már a hetvenes években is megfigyelhetők voltak kábítószer használók körében, ők azonban marginális helyzetükből adódóan nem jutottak megfelelő kivizsgáláshoz, illetve ellátáshoz.
Az AIDS nem válogat: szexuális úton (nemi váladékkal a nyálkahártyán keresztül), vérrel, intravénás kábítószerhasználattal vagy anyatejjel (vagy akár az anyaméhben) bárki megfertőződhet a betegséget okozó HIV vírussal.
.Az ENSZ AIDS-ellenes szervezetének (UNIAIDS) 2018-as adatai szerint nagyjából 37 millió HIV-fertőzött él a világon, a legtöbben Afrikában (többségük nő). A fertőzöttek mintegy 60 százaléka kap kezelést. Mivel 2017-ben 1,8 millió új fertőzöttet regisztráltak, az a cél, hogy az új fertőzöttek, illetve a halálozások számát is 500 ezerre szorítsák vissza 2020-ig , elérhetetlennek tűnik, hiszen évente egymillióan halnak bele a betegségbe.
Míg az új regisztrált HIV-fertőzöttek száma legerőteljesebben a HIV által súlyosan fertőzött régiókban, Afrika keleti és déli területein 2010 óta 30 százalékkal esett vissza az új fertőzések száma, addig Kelet-Európában és Közép-Ázsiában megduplázódott az új fertőzöttek száma.
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint Kelet-Európa AIDS gócai Észtország, Oroszország, Ukrajna és Lettország – ez utóbbi régiókban, elsősorban a kábítószer-élvezet terjedésével függ össze a fertőzések magas előfordulása.
És bár a fejlődő országokban valóban nagyobb részt homo- vagy biszexuális emberek fertőződnek meg, nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy az AIDS „a melegek betegsége”, abba pedig végképp nem, hogy a műsorban sokat emlegetett úgynevezett meleglobbi nyomására adtak volna általánosabb nevet a betegségnek. Az átnevezés annál a banális oknál fogva történt, hogy az orvosok rájöttek: nem csak „melegekkel összefüggő immunhiányról” van szó.