Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az alkalomból, hogy a munkaerő- és létszámhiány miatt a közszolgálati dolgozók a jogos szabadságaikat sem kapják meg a munkáltatóktól.

Boros Péterné beszámolt arról, hogy 1.124 évnyi szabadságot nem adtak ki a kormányzati területen dolgozóknak, 11 év után harminc százaléknyival nőtt a dolgozók keresete, megszűnt az életpályamodell, és mindenféle keresetnövelési garancia nélkül a munkáltató túlhatalma alakult ki.

„A munkavállaló számára nincs a munkajogban semmi jog, és nincs semmi garancia a keresetnövelés tekintetében. Csökkent az alapszabadság, és nőtt napi fél órával a munkaidő”

– mondta Borosné. Hozzátette,

„a területi közigazgatásban ennél is rosszabb a helyzet, egyhavi túlmunka van, és mínusz nyolc százalék fajlagos fizetéscsökkenés.”

Kifejtette, fenntartják a sztrájkköveteléseiket, miszint

• harminc százalékkal növeljék az ezen a területen dolgozók keresetét július 1-től,
• kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre,
• álljon vissza a nyolcórás foglalkoztatás.

Információik szerint a 2020-as évben elképzelhető fizetésemelés, azonban ezt késeinek tartják, így is nagy a fluktuáció, a munkatársak zúgolódnak, és igen nehéz a családok megélhetése.

Borosné azt is elmondta, a közszolgálati dolgozók még a szabadságukat sem kapják meg az alacsony létszám miatt.

Ezzel kapcsolatban elmondta, vannak hivatalok, melyek ki sem tudnak nyitni, miközben a jogosan járó szabadságokat nem adják ki a dolgozóknak – mint mondta, a ki nem adott 1.124 év 32.429 kormánytisztviselőnek a 12,7 nap szabadsága, melyet a kormány inkább kifizetett, minthogy kiadott volna.

„Követeljük hogy az anyagi és az erkölcsi megbecsülést biztosítsa a kormány a saját kollégáinak”

– hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az önkormányzati képviselők, akik március 14-én sztrájkoltak, ők elérték, hogy a kormány kiegészítse a szolidaritási hozzájárulást a kötelező feladatot ellátó dolgozók esetében

tehát az állam pluszpénzt visz be a rendszerbe, melyet végső soron keresetnövekedésre fordítanak.

Azonban az állam nem vette figyelembe a szakszervezet javaslatait, így nem fog növekedni a köztisztviselők alapbére, mivel a magasabb adóerőképességű önkormányzatok kevesebb illetményalapot tudnak biztosítani a saját tisztviselőiknek, mint az alacsonyabb adóerőképességű önkormányzatok a pályázati forrásoknak köszönhetően.

A szakszervezet javaslata, hogy 60.000 forint illetmény összegéig 2020 januárjától amennyiben a nagy önkormányzatok emelik a tisztviselők keresetét, ezt a forrást ne kelljen befizetni a költségvetésbe, hanem fordíthassák a kollégák keresetére.

Követelik, hogy a közigazgatás napja ismét legyen munkaszüneti nap.

Borosné elmondta továbbá, hogy a szociális ágazatban dolgozók sztrájkját felfüggesztették, mivel az ágazati kollektív szerződés és a szociális ágazat alapbérének rendezésére, a kereslet növelésére vonatkozóan ajánlatot kaptak a kormánytól, és tettek egy vállalást, melynek határideje június 30.

Köves Ferenc a SZÁD elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, nem veszik figyelembe a szociális ágazatban dolgozók problémáit, valamint hiába ígérgetik nekik hosszú évek óta, hogy bevezetik a szociális életpályát, ennek azonban semmi nyoma.

Habár a kormány képviselője megértőnek mutatkozott, semmilyen konkrét információt vagy ígéretet nem kaptak, holott az ágazat mind bér- mind erkölcsi tekintetben borzalmas helyzetben van, így a fluktuáció is hatalmas.

Elmondta azt is, árufeltöltőként idehaza többet lehet keresni, de van aki külföldre megy a szakmájában dolgozni, sokkal több pénzért, mint itthon.

Kifejtette, néhány éven belül el fognak fogyni a szociális dolgozók, amennyiben nincs változás az elkövetkezendő években, de a követelményeket már így is annyira levitte a kormányzat, hogy a szociális területen elég a nyolc általános végzettség, és szociális szakképzett dolgozó lehet ma már bármilyen felsőfokú képzettséggel rendelkező ember – példaként a kohómérnököt hozta fel.

Utána ismét Borosné beszélt, aki elmondta, 23 fajta bérképzés van jelenleg érvényben a közszférában, ők pedig szeretnének diplomás bérminimumot, mely honorálná a magasabb hozzáadott értéket.

Ezután Borosné elmondta, a közszféra mellett a földi jövőért is kívánnak tenni.

„Ez azt jelenti, hogy a mi környezetvédelmi országos szakmai tanácsunk elismert szaktekintélyeink vezetésével bővítjük a hálózatunkat, azt a tudást szeretnénk aktiválni, és párosítani a jövőben a szervezetépítéssel, és mindenkit várunk tagjaink sorában, aki szeretne tenni a Föld jövője érdekében”.

Hozzátette,

„Hallgatásra nincs sok idő, mert talán tizenkét év, talán 2050-ig van a változatlan állapotok következtében jövőnk. Tehát ez egy olyan elborzasztóan rövid dátum, mindent felülíró követelmény, hogy úgy gondoljuk, nekünk ebben az irányban is mozognunk kell”.

Elmondta, nincs sok ideje az emberiségnek küzdeni a bolygó jövőjéért, és nekik megvan az ehhez szükséges tudásuk is – ahogy a kormány is tehet a klímaváltozás ellen, ami viszont biztos nem az, hogy elbocsátják a környezetvédelmi szakembereket a kormányzatból, hanem meg kell többszörözni a számukat.