Az Európai parlamenti választások után közkeletű vélekedés volt, hogy a Momentum az LMP, míg a DK az MSZP-Párbeszéd szavazóit vette el erre a választásra. Az IDEA Intézet azt nézte meg, mennyire igazak ezek az állítások.

Az IDEA Intézet által a Mérce számára rendelkezésre bocsátott két grafikon a DK és a Momentum szavazat növekedését hasonlította össze az MSZP és az LMP szavazat csökkenésével. Az ábrán az összes magyar település van feltüntetve. Minél többen laknak egy településen, annál nagyobb a települést jelölő pont a grafikonon.

Mint Böcskei Balázs, az IDEA Intézet elemzője a Mércének elmondta, az első grafikonon a DK és az MSZP támogatottságainak változását látjuk. Utóbbi alatt a mostani EP-választás és a 2018-as országgyűlési választás listás szavazati arányának különbségét értjük százalékpontban a településeken.

Az ábrán a piros egyenes felett azok a pontok találhatóak, amelyeknél az MSZP támogatottság-csökkenésének mértéke kisebbnek bizonyult, mint a DK támogatottságának a növekedése (a nullához képest balra fel), alatta pedig fordítva. A pontfelhő legnagyobb része az egyenes felett található.

A nagyvárosok/ budapesti kerületek jellemzően az egyenes mentén, de inkább felette helyezkednek el. E szerint vélhetően a DK nem csupán a az MSZP szavazóit csábította át, hanem további pártok szavazóit (pl. LMP, ex-Együtt, Jobbik) pont azokon a helyeken, ahol az MSZP és a DK az országos átlagához képest nagyobb támogatottsággal bír. Minél magasabban van egy település pontja az egyenes felett, annál inkább igaz lehet a helyi DK-s eredményre, hogy az MSZP mellett más pártoktól is tudott szavazókat elcsábítani.

A pontfelhő egy csekély része – leginkább a kisebb lélekszámú települések – az egyenes alatt helyezkedik el. Ezek esetében a szavazatszerzés az MSZP-től nem bizonyulhatott teljes körűnek, főleg, hogy itt is felmerülhet, hogy más pártoktól is tudott a DK szavazókat szerezni.

Az IDEA Intézet második, Momentumra vonatkozó ábrájának metodikája az előzővel megegyező. A Momentum szavazati arányának változását mutatták be az LMP támogatottságának változása függvényében. A pontfelhő nagyobbik része az egyenes felett helyezkedik el.

Böcskei Balázs szerint ez azt mutatja, hogy a Momentum támogatottságának változása abszolút értékben nagyobbnak bizonyult, mint az LMP szavazatarány-csökkenésének mértéke. Szerinte az ábra alapján különösen igaz ez a budapesti kerületekben. A vidéki nagyobb városok inkább az egyenes mentén helyezkednek el. Vagyis feltevésünk szerint a Momentum jelentős mértékben szerezhette meg az LMP szavazók támogatását egy évvel az országgyűlési választás után, továbbá más pártok szavazóinak szimpátiáját is (például MSZP vagy Jobbik, de lehetséges akár, hogy DK-szavazókat is tudott szerezni). Az ábrán az is látható, hogy vidéken és kisebb településeken ez a megállapítás korlátozott mértékben érvényesülhetett.

A két ábra összességében azt mutatja meg, hogy ezen a választáson az ellenzéki szavazókat korábbi választásokhoz képest sokkal kevésbé kötötte a párthűség, és még a Jobbik és a DK szavazói között is lehetett átjárás a 2019-es Európai Parlamenti választásokon. Amit viszont az ábra nem mutat meg, hogy ez egyszeri váltás volt-e, van-e visszaút a szavazóknak, illetve, hogy hosszú távon a mostani szavazás jelent-e bármilyen eredményt a pártstruktúra megbomlását illetően.