Milyen értékek nyertek a magyar EP-választásokon?

1. Hitelesség. A magyar ellenzéki hitelességi válsággal küzd. Az új arcok, mint a Momentum, működnek. Cseréld le Gyurcsányt Dobrev Klárára, és megháromszorozod a szavazatarányod: emberarcú gyurcsányizmus. Szanyi és Ujhelyi viszont már akkor sem kell, ha Jávor van belengetve csalinak. A sikeres pártok valóban „elmentek az emberek közé”: Dobrev kemény kampánymunkája meglátszik az eredményeken, és ezen is múlt, hogy a Momentum sem csak budapesti párt már, szinte mindenhol, a kis- és középvárosokban elérik a 10% körüli értéket.
2. Baloldaliság. A DK „európai minimálbérrel” kampányolt, és ezen felül is erőteljes baloldali programmal. A Momentum plakátra rakta, hogy az uniós pénzeket csak oktatásra, kórházakra és munkahely-teremtésre fordítani, ahogy annak idején az olimpiaellenes népszavazáson is ezt hangsúlyozta. Az nem baloldali program, hogy „közös lista”, meg hogy „zöld lesz, vagy nem lesz”. Ha valaki azt mondja, hogy nem szerencsés, ha a szegényeknek születik gyereke, az kirekesztő. A baloldal segíteni akarja a szegényeket.
3. Európa. A tomboló nacionalizmus korszakában akkor is vonzó a Közös Európa gondolata, ha maga az EU impotens, bürokratikus és neoliberális. A két legeurópapártibb erő a DK és a Momentum volt.
4. Nők. A Fidesz teremtette tesztoszteronkocsmában Dobrev, Cseh és Donáth kedves okossága, finom nőiessége, szimpatikus higgadtsága sokkal megnyerőbb, mint Puzsér agresszív hőzöngése, legyen az bármennyire is szókimondó. Miközben az MSZP továbbra is nagyrészt férfipárt maradt, bebizonyosodott az is, hogy a focistadionok szotyizós páholymacsizmójára nem King Kong, vagy az Etikai Bizottság kizárásai és eltiltásai közt elcsattanó pofonok a megfelelő válasz.

Bónusz: megszűnt a Központi Erőtér. A Jobbik bezuhanásával a Fidesz immáron nincs középen.