Péntek délelőtt meghajolva pártja, a konzervatív toryk akarata és a több irányból érkező politikai nyomás alatt, Theresa May brit kormányfő bejelentette lemondását, mely szerint június hetedikén távozik az ország éléről – írja a Guardian.
May korábban többször is beígérte lemondását amennyiben a parlament alsóháza megszavazza az EU-s kilépésre vonatkozó megállapodását, azonban ez máig nem történt meg, és immár a nullához konvergál a valószínűsége hogy valaha is meg fog.
A miniszterelnök a párvezetés párton belüli ellenzékét, az úgynevezett backbench képviselőket tömörítő 1922-es bizottság elnökével folytatott tárgyalások után jelentette be lemondását – a bizottság az elmúlt napokban többször hangoztatta, hogy amennyiben ez nem történik meg, újabb bizalmatlansági indítványt nyújt be May ellen, melyet a legutóbbival ellentétben aligha vészelt volna át.
May brexit-megállapodását a toryk többsége nem fogadta el, ahogy a munkáspárti képviselőket sem sikerült meggyőznie, az alsóház vezetője, Andrea Leadsom a héten pedig inkább lemondott, minthogy prezentálja a tervezetet, így a miniszterelnök gyakorlatilag szövetségesek nélkül maradt, ahogy négy minisztere sem találta elfogadhatónak.
Különösen az a pont váltott ki ellenállást az alsóházban, mely szerint a képviselők lehetőséget kaptak volna egy második referendum kiírására, így megkérdőjelezve a döntést magáról a kilépésről.
A miniszterelnök az elkövetkezendő két hétben sem fog tétlenkedni – ugyanis ezen időszak alatt fogadnia kell majd Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének látogatását, valamint ráhárul a hálátlan feladat is, hogy kimagyarázza pártja várakozások szerinti katasztrofális EP-szereplését is.
A miniszterelnöki pozíció legesélyesebb várományosa a konzervatív, kemény brexit-párti Boris Johnson, London volt polgármestere, aki a brit politikában kifejezetten megosztó személyiség, többször tett nehezen vállalható idegengyűlölő kijelentéseket, és nem egyszer keveredett különböző botrányokba.
May három éven keresztül próbálta menedzselni az országot, miután a brexit-szavazást követően Nagy-Britannia miniszterelnöke lett. Ez idő alatt a kormányzó toryk elvesztettek egy választást, hosszas huzavona után sem sikerült elfogadtatnia kilépésre vonatkozó tervezetét, és a konzervatív párt várhatóan történelme leggyengébb EP-eredményének néz elébe.