Két év pereskedés után az európai környezetvédő szervezeteket tömörítő Pesticide Action Network (PAN) több mint 600 oldalnyi belső dokumentumot szerzett meg, amelyből kiderül, hogyan is próbálják az Európai Bizottság (EB) képviselői ellehetetleníteni a szigorú uniós növényvédelmi szerekre vonatkozó szabályozások alkalmazását.

Ahogy a PAN sajtóközleménye rámutat, a világon egyedülálló módon az Európai Unió az ún. „hazárd-elvet” alkalmazza a növényvédő szerek kérdésében, amely kimondja, hogy

bármely növényvédő szert, amely akár minimális mértékben is veszélyezteti a belső elválasztású mirigyek működését, rákkeltő, genetikai elváltozást okozó, szaporodási képességet gátló, környezetben tartósan megmaradó vagy épp a szervezetben/táplálékláncban felhalmozódó, azt be kell tiltani.

Ehhez képest a nyilvánosságra hozott bizottsági dokumentumokból kiderül, hogy több igazgatósághoz tartozó bizottsági tisztségviselő is megpróbált úgy trükközni a veszélyességet megállapító kritériumokkal, hogy oda olyan vegyi anyagok is bekerülhessenek, amelyek a fent felsorolt káros hatásokkal járnak.

Az iratok konkrétan a belső elválasztású mirigyeket és hormonháztartást befolyásoló vegyületek – úgynevezett EDC-k – körüli vitákba enged betekintést. Kiderül, hogy az agrár-, vállalkozási, ipari, sőt még az egészségügyi bizottság tisztviselőinek segédkezésével több nem-tudományos szempont – például a gazdálkodás jövedelmezősége – is bekerült az egyes szerek veszélyességről dönteni hivatott kritériumok közé.

A csöppet sem problémamentes engedélyezési folyamat során pozitív értékelés kapó 32 vegyszer ma is forgalomban van, bár más okok miatt nyolcat időközben kivontak a piacról.

A PAN közleménye arra is kitér, hogy ez az eset egy tágabb folyamatba illeszkedik, amelynek keretén belül a Bizottság egyes részei, a növényvédő szereket gyártó cégek szakértőivel, az ipari lobbival és szabályozásellenes nyomásgyakorló szervezetekkel közösen megpróbálják enyhíteni az uniós polgárokat védő elvben szigorú szabályrendszer. Egy általuk készített friss jelentés például a hazárd-elv teljes feladását is javasolja.

A növényvédő szerek és azok egészségkárosító hatásának kérdése régóta borzolja az Európai Unión belüli kedélyeket.

Miközben állampolgárok, környezetvédő szervezetek és egyes tagállamok is szigorúbb fellépést követelnek, a gyártók, a Bizottság, illetve több tagállam is a meglévő szabályozás ellen dolgozik.

A magyar kormány is az utóbbiak közé sorolható: a glifozát nevű gyomirtó szer engedélyének meghosszabbítását például a magyar kormány is támogatta 2017-ben.

Az európai viták mellett a glifozát az Egyesült Államokban is óriási hullámokat ver. Épp a napokban dőlt el, hogy a glifozátalapú szert gyártó Monsantónak kétmilliárd dolláros kártérítést kell fizetnie annak a párnak, amely évtizedeken keresztül használta a vegyszert, majd ugyanazon típusú rák miatt betegedett meg. Nem ez az egyetlen alkalom, hogy a bíróság elmarasztalja a Monsantót, korábban két másik férfi is jelentős kártérítéseket nyert a cég ellen, miután őket is non-Hodgkin limfómával (a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésével) diagnosztizálták őket.

A PAN arra is figyelmeztet, az elmúlt tíz évben megduplázódott, 500-ra emelkedett az EU által engedélyezett növényvédő szerek száma, az ezekhez köthető egészségügyi károk pedig évente 217 milliárd euróba kerül a közösségnek.