Az 5 Csillag Mozgalom egyik választási ígérete az alapjövedelem bevezetése volt. A párt választási sikerét nagyban befolyásolta a javaslat, hogy azok, akiknek a jövedelme nem elégséges a minimálisan elfogadható életkörülmények kialakításához, kapjanak jelentős anyagi támogatást. A választási program egyik legfőbb pontja pedig a 2018 márciusi választásokat követően a radikális jobboldali Ligával közösen állított kormány prioritásává vált.
Az „állampolgári jövedelem” és „alapjövedelem” kifejezéseket többé-kevésbé felcserélhető módon szokás használni. A feltétel nélküli alapjövedelem teoretikusai olyan eszközöket szerettek volna így nevezni, amelyek univerzálisan (tehát a politikai közösség minden tagjára kiterjedően) és feltétel nélkül (vagyis függetlenül munkavállalási hajlandóságtól vagy életmódtól) járnak. A Reddito di Cittadinanza-ra (állampolgári jövedelem) az olasz kormányt követve a nemzetközi sajtó alapjövedelemként (basic income) vagy állampolgári jövedelemként (citizens income) hivatkozik, noha – mint látni fogjuk – az valójában egyik klasszikus feltételt sem teljesíti. Magyarországon eddig inkább alapjövedelemként hivatkozták a szóban forgó eszközt, mi inkább a direkt fordítást használjuk.
Korábban a finn alapjövedelem-kísérletet elemeztük, és Berlin főpolgármesterének „szolidáris alapjövedelem” javaslatáról is beszámoltunk. Mindkét esetből kiderül az is, hogy az „alapjövedelem” kifejezés kapcsán a fogalom alkotói vesztésre állnak.
Olaszország választási térképe egy kettészakadt országot mutat. Míg az északiak legnagyobb része a Silvio Berlusconi pártja mellett Matteo Salvini jelenlegi belügyminiszter Ligáját is magában foglaló jobboldali koalíciót választotta, a déli országrészben az 5 Csillag Mozgalom volt a legnépszerűbb opció.
Számos elemző mutatta ki a világos összefüggéseket földrajzi területek és választási preferenciák közt. Az Istituto Cattaneo arra jutott, hogy az 5 Csillag egyszerre tudta megtartani és bővíteni bázisát: míg 2013-as választási sikere az 5 Csillag országos elfogadottságának volt köszönhető, 2018-as meglepő sikerét az okozta, hogy az ország középső részén és különösen délen további választókat tudott megszólítani. A tavalyi választáson 25,5%-ról 32,7%-ra emelkedett a pártra leadott szavazatok aránya, a legnagyobb növekményeket pedig a déli régiókban (Campania, Basilicata, Puglia és Calabria) könyvelhették el. Hogyan magyarázható a párt sikere, és miért éppen a déli régiók képezik a párt legfőbb bázisát? Az „alapjövedelemre” vonatkozó javaslat felől közelítve részben magyarázatot kapunk a párt 2018-as sikerére.
Az „alapjövedelemre” és a nyugdíjkorhatár csökkentésére vonatkozó javaslatok kétségtelenül azokon a területeken segítették a pártot, ahol a gazdasági és munkaerőpiaci nehézségek a meghatározóak.
Fontos tehát észben tartani, hogy Dél-Olaszország még mindig jelentős lemaradásban van az északi területekhez képest. Az Olasz Nemzeti Statisztikai Hivatal (Istat) 2017-ben 9 millió 368 ezerre tette azok számát, akik a 60.6 milliós országban relatív szegénységben élnek.
Az Istat adatai szerint mind az abszolút, mind a relatív szegénység elsősorban a déli területeket jellemzi, ahol a felfokozott munkanélküliség tovább növelte az ingatag, prekárius életkörülmények közt és létbizonytalanságban élők arányát.
Az 5 Csillag Mozgalom választási sikerét tehát az magyarázza, hogy képes volt egyrészről érzékelni a társadalmi elégedetlenséget és a kirekesztettség érzését, másrészről reagálni tudott a gazdasági válság pszichológiai és társadalmi hatásaira: a dühre, a frusztrációra és az elhagyatottság-érzésre, ami a társadalom nagy részén úrrá lett.
2019. január 28-án a kormány – mely Matteo Salvini, a Liga és Luigi di Maio, az 5 Csillag vezetője által kötött koalíciós megállapodást követően állhatott fel – rendeletet alkotott az állampolgári jövedelem (olaszul Reddito di Cittadinanza) bevezetéséhez szükséges sürgős lépésekről. A 2019. január 28-i 4. számú rendelet szerint az alapjövedelemként is emlegetett eszköz „aktív munkaerőpiaci eszköz, amely a munkához való jog biztosítására, a szegénység, egyenlőtlenség és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre törekszik, miközben a társadalomból és a munkaerőpiacról való kiesés által veszélyeztetett emberek anyagi támogatásán és társadalmi inklúziójuk elősegítésén keresztül előmozdítja az információhoz, oktatáshoz, kultúrához való hozzáférést.”
Amint Roberta Carlini publicista rámutatott: a kormány „alapjövedelemére” való jogosultság feltétele először is, hogy az ember szegény legyen, másodszor, hogy munkaképes legyen. Egy háztartás jogosultságát a háztartások jövedelme, megtakarításai és a családtagok tulajdonjait tükröző mutató alapján határozzák meg. Egy minimális megtakarításokkal rendelkező, alacsony jövedelmű, bérelt lakásában egyedül élő kérvényező maximum havi 780 euró (kb. 250 ezer forint) támogatásra jogosult, melyhez egy elektronikus felöltőkártyán jut hozzá. A támogatás magasabb, amennyiben a háztartás több tagú.
Vannak ugyanakkor további feltételek is: állampolgári és tartózkodási kritériumoknak is meg kell felelni. A 4/2019-es rendelet szerint
csak olyan EU-s állampolgárok juthatnak hozzá a támogatáshoz, akik összesen legalább 10 évet tartózkodtak már Olaszországban, az elmúlt két évben pedig folyamatosan itt éltek. Harmadik ország állampolgárainak sok éves EU-s tartózkodást kell felmutatniuk.
Fontos tehát megjegyezni, hogy szemben a korábbi, balközép Gentiloni-kormány által bevezetett támogatási rendszerrel (az előző kormány egy sokkal kevesebb embert elérő, inkább a szegénységre célzott eszközt vezetett be), az új támogatási formából ki vannak zárva mindazok, akik nemzetközi védelemben részesülnek.
A migráció jogi vonatkozásaival foglalkozó ASGI tagja, Alberto Guariso szerint ennek a csoportnak a kizárása súlyosan megsérti az Európai Parlament és a Bizottság 2011/95-ös irányelvét, amelynek 29-es cikkelye így fogalmaz: „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek az e védelmet nyújtó tagállamban a saját állampolgárok számára meghatározottakkal azonos feltételek mellett részesüljenek a szükséges szociális ellátásokban.”
Könnyen lehet, hogy a megszorító eszköz, ami vélhetőleg Matteo Salvininek és növekvő táborának tett engedményként került a szövegbe, végül a korlátozás jogszerűségét vizsgáló hosszas jogi eljárásokhoz vezet majd. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenlegi kormány amellett, hogy propagandahadjáratot folytat a Földközi tengeren bevándorlók életét mentő nem kormányzati szervezetek ellen, 2018 októberében rendeletet, majd később Bevándorlásról és biztonságról szóló törvény címen jogszabályt hozott, amely eltörli annak a lehetőségét, hogy menedékkérők humanitárius védelemben részesüljenek, és lebontja a menekültek fogadására kiépített rendszert, különösen a menedékkérők és menekültek védelmére kiépített szolgáltatásokat.
A kormány lépéseinek következménye először is, hogy a menedékkérők egyre kevésbé jutnak szabályos tartózkodási engedélyhez. Másodszor, hogy egyre kevésbé érvényesül a nemzetközi jog alapján védelemben részesülő menekültek joga ahhoz, hogy hozzáférjenek olyan anyagi támogatásokhoz, mint a cikk tárgyát képező állampolgári jövedelem.
De mit jelent a gyakorlatban az állampolgári jövedelem az anyagi támogatáson felül? A támogatás elfogadásával a kérvényező egy integrációs folyamat mellett kötelezi el magát, amelynek szándékolt célja, hogy a kérvényezőt és a háztartás munkaképes tagjait visszavezesse a munkaerőpiacra: amint a támogatást megítélték, a háztartás tagjainak egy személyre szabott tervnek kell alávetniük magukat, és arról is nyilatkozniuk kell, hogy azonnal az állam rendelkezésére állnak, amennyiben az önkormányzat közérdekű munkára, vagy szakmai (át)képzésre rendeli őket.
A reintegrációs és inkluziós programok tervezését és koordinációját munkaügyi központok végzik, amelyeknek a munkaerőpiaci kereslethez és kínálathoz igazított szolgáltatásokat kell működtetniük. A háztartás tagjai a munkaügyi központban „munkaegyezséget” írnak alá: a kérvényező részt kell vegyen munkaerőpiaci reintegrációs programokban, és három munkaajánlat közül egyet el kell fogadjon.
Az első munkaajánlat helyszíne a kérvényező lakhelyétől legfeljebb 100 km távolságra lehet, a második akár 250 km-re, a harmadik az ország legtávolabbi szegletében is lehet. Ha a kérvényező mindhárom ajánlatot visszautasítja, a támogatást nem folyósítják tovább. A közvélemény egy része szerint
a munkaerőpiaci aktivációra helyezett hangsúly miatt a program workfare típusú eszköznek tekinthető, ahol a támogatás megítélése a munkaerőpiaci részvételhez kötött.
Az olasz kísérlet tehát lényegében a munkanélküli felnőttek munkaerőpiaci reintegrációját ígéri, noha a rendszer működése elég zavarosnak tűnik: sokan tűnődnek azon, hogy a megnövekedett költségvetés ellenére a munkaügyi központok meg tudnak-e felelni a keresletnek és a kínálatnak. Érdemes itt megjegyezni, hogy a program jelentős források felett gazdálkodik: a 2019-re vonatkozó költségvetési törvény 7.1 milliárd eurót (2.3 ezer milliárd forintot) különített el a programra, jelentősen többet, mint amennyiből a Gentiloni-kormány hasonló programját működtették.
Így is sok kétely, kérdés és súlyos aggodalom fogalmazódik meg a működtetés hatékonyágával, illetve a program által lehetővé tett szabályozásokkal és büntetésekkel kapcsolatban. A 2019/4-es törvény 7-es cikkelye szerint, ha egy kérvényező hamis igazolásokat szolgáltat, vagy elhallgat releváns információkat, akár hat éves börtönbüntetésre is számíthat; feketemunka elhallgatásáért egy és három év közötti börtönbüntetés jár.
Az állampolgári jövedelemre március 6-a óta lehet jelentkezni postán, interneten vagy kormányhivatalokon keresztül. Eddig több mint 800 ezer kérvény érkezett, ezek több mint 60%-át 40 és 67 év közötti emberek nyújtották be, akik számára különösen bonyolult lehet munkát találni.
Az állampolgári jövedelmet megalapozó 2019/4-es rendeletből március végén született törvény, mely további, a bevándorlók diszkriminációjára irányuló elemeket tartalmaz. Egy Liga által benyújtott módosítás alapján például a nem EU-állampolgár kérvényezőknek további, családi állapotukra, jövedelmi és vagyoni helyzetükre vonatkozó igazolásokat kell benyújtaniuk, melyeket a származási ország hatóságaitól kell beszerezniük:
a bevándorlóknak tehát végtelenül bonyolult és tekervényes folyamaton kell keresztülvergődniük, ami sokakat eltántorít a kérvény benyújtásától.
A következő hónapokban fény derülhet arra, hogy a bevándorlókat hátrányosan érintő kitételeket jóváhagyják-e a bírósági döntések, illetve lehetővé válik majd az eszköz társadalmi hatásának és hatékonyságának elemzése is.
Az európai választáson az 5 Csillag kormányzati teljesítményéről is ítéletet mondhatnak majd a választók: a párt az elmúlt időben, úgy tűnik, a Liga javára veszít a támogatottságából, amint azt az abruzzói és szardíniai választások is megmutatták: ezeken a helyeken Di Maio pártja a jobboldali jelöltektől szenvedett vereséget.
