A bíró nem lehet független az államtól, annak „nem külső tartozéka”, a bírói függetlenség pedig nem abszolút és öncélú – jelentette ki Kövér László házelnök ma, a bírói függetlenséget először garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulójára ,a parlament épületében rendezett tudományos konferencián, az ATV.hu szerint.

A kiegyezés után született, 1869 évi 4. törvénycikk volt az, amely modern értelemben létrehozta a magyar állam bírói hatalmi ágát. Kövér viszont a jubileumon éppen azt emelte ki, véleménye szerint az állam, és annak vezetése nem kíván abszolút bírói függetlenséget, és a bíráknak az államhatalom részeként annak egészével is lojálisnak kellene lennie.

Az ATV tudósítása szerint ehhez a házelnök még hozzátette:

„Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása, az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése a cél az európai politikában. Védjük meg a cselekvőképes államot, mint közös jövőnk biztosítékát!”

A kommentár abban a helyzetben hangzott el a magyar törvényhozás fejétől, amikor Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége immár több mint egy éve próbálja a magyar bírói kart a kormánnyal szembeni nagyobb engedelmességre bírni a 2017-ben felállított Országos Bírói Hivatal (OBH) fejeként. Részben ennek az új intézménynek az ellenében hozták létre magyar bírák az Országos Bírói Tanácsot (OBT), amely ennek a nyomásnak próbál meg ellenállni.

A magyar jogrend csendes, hosszú átalakítására utal az ugyancsak Handó Tünde által felügyelt úgynevezett közigazgatási bíróságok folyamatban lévő felállítása is, ennek bírói nem a hagyományos jogi képzésből, hanem az államigazgatásból, átképzés után jönnének, és hozzájuk rendelnének egyes, a kormánynak fontosabb „kiemelt” ügyeket a jövőben.

(atv.hu)