Az egymást követő 20. szombaton tüntetett ma a szerb ellenzék Belgrádban Vučić elnök és a kormány ellen. A felszólalók a tegnapi, az állami média szerint százezres kormánypárti tüntetésre is reagáltak, amelyen Vučić elnök bejelentette, párbeszédet kezdeményez a lemondását követelő tüntetőkkel, de nem hagyja, hogy diktáljanak.
A szervezők az elmúlt hónapok követeléseiből a szabad médiára és szabad választásokra vonatkozókat hangsúlyozták, és bejelentették, hogy Vučić elnök pénteki felhívására reagálva szakértői csoportot állítottak össze, amelyek dolga az utcai ellenzék követeléseinek kidolgozása lesz.
A tüntetők a korábbi tüntetésekhez hasonlóan az állami rádió és televízió épületéhez vonultak, amelyet a kormány iránti elfogultsággal, a tüntetések félrereprezentációjával vádolnak, és azt követelik, hogy az ellenzéknek a súlyának megfelelő tér jusson az állami csatornákon.
A szervezők ígéretet tettek arra, hogy a tüntetéseket folytatják.
Anti-govt protesters are now massed outside Serbian public broadcaster RTS in Belgrade.
As part of their demands, they’re calling for more media freedom and space for opposition voices to be heard.
Series of speakers will deliver „free news” from the rally truck. pic.twitter.com/Jc4ghdwcjG
— Balkan Insight (@BalkanInsight) April 20, 2019
Tegnap a sorozatos kormány-ellenes tüntetésekre reagálva több tízezer tüntető gyűlt össze Belgrádban, hogy kiálljon a Aleksand Vučić elnök és a Szerb Haladó Párt által dominált kormány mellett. A „szerb Békemenet” névre keresztelt tüntetésen Vučić hívására Szijjártó Péter magyar miniszterelnök is felszólalt, és a szerbek EU-csatlakozásához fűzött reményeiről beszélt.
Vučić szerint évtizedek óta a legngyobb szerbiai tüntetésre került tegnap sor, az ellenzéki tüntetők szerint elfogultsággal vádolt állami médiák 100 ezres tömegről számoltak be, más lapok tízezres tömegekről írnak.
A tüntetésen maga az elnök is felszólalt, és hitet tett az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, valamint visszautasította az ellenzék vádját, miszerint ő és kormánya aláásná az ország demokratikus intézményrendszerét. Az elnök elmondta, párbeszédet kezdeményez az ellenzékkel, de nem engedi, hogy az ellenzék diktáljon.
A szerb kormányt ugyanakkor nem csak az ellenzék vádolja ilyesmivel, tavaly az Európai Bizottság marasztalta el a kormányt, amiért nem tiszteli a sajtószabadságot, többek között újságírók elleni fenyegetésekre és erőszakra utaltak.
Elemzők szerint Vučić azért kezdeményezte a Szerbia Jövője névre keresztelt kampányt, hogy lendületet és támogatást gyűjtsön a Koszovóval folytatott egyezséghez.
A függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovót a nyugati államok többsége elismerte, de Szerbia és fő szövetségese, Oroszország nem. A szomszédok közti viszony normalizálása azonban feltétele lenne annak, hogy a két ország uniós csatlakozási folyamata haladjon.
Vučić az elmúlt hónapokban nyilvánosan is beszélt az egyezség szükségességéről, nacionalista ellenzéke mellett azonban saját, szintén erősen nacionalista támogatói sem biztos, hogy támogatnák, amennyiben Vučić erős engedményeket tenne Koszovónak. Az elnök a hetekben mindenesetre számos európai- és világ vezetővel találkozik, a téma elsősorban Szerbia és Koszovó viszonya lesz.
