A héten azonnali hatállyal szerződést bontott a Simicska Lajostól a Fideszhez kerülő MAHIR reklámcég a HVG-vel, így a lap címlapjait tartalmazó reklámok már nem kerülnek ki a közterekre. Ez a helyzet pedig tökéletesen mutatja be, mekkora előnyt élvez a kormánypárti oligarchák médiacégein keresztül a kampányban a Fidesz.

A Rogán Cecíliát pénzstráfokkal a hajában ábrázoló HVG címlap ezen a héten már nem mosolyog ránk azokról a köztéri reklámoszlopokról, amelyek hirdetési jogai még egy kétpárti korrupciógyanús ügylet során kerültek Simicska Lajos cégéhez, a MAHIR-hoz, hogy az oligarcha visszavonulása után jogaik átszálljanak a Fideszre.

Persze nem csak a budapesti oszlopok, hanem Simicska Lajos összes óriásplakáthelye is a kormánypárté lett. Ami azért problémás, mert

a 2010 után hozott Fidesz választási eljárási törvény, és az azóta történt módosítások lényegében csak az óriásplakáton és az interneten folytatott kommunikációban adnak szabad kezet a pártoknak.

A 2012-ben elfogadott választási eljárási törvény szerint ugyanis például tévében csak akkor hirdethetnek a kampányban a pártok, ha a tévék ezt előre kérvényezik, és utána is egyenlő műsoridőt kell biztosítani mindenki számára. Az összes kamupárt számára is. Így például az országgyűlési választási kampányban az RTL is több mint 20 párt hirdetéseit kellett leadja, ugyanannyi időt adva például a Jobbiknak és egy kamupártnak is. Idén az EP-választási kampányban pedig már csupán az RTL Klub ad le politikai hirdetést, az ATV nem is.

De a print lapokban és online felületeken is csupán listaáron lehet azokban a médiumokban hirdetni, amelyek ezt jóváhagyják. Mivel például a megyei lapok nem fogadnak be politikai hirdetéseket, így ezekben a lapokban, amelyek szerkesztése teljes mértékben a kormánypártok ellenőrzése alatt van, nem is lehet ellenzéki hirdetés, így lényegében ellenzéki megszólalás is csak a kormánypárt kontrolljával kerülhet be.

De tavaly nyáron szigorították a köztéri kampányolás további eseteit is. A vadplakátolásra addig lehetősége volt a pártoknak, ezt az eljárási törvény módosítása megnehezítette, lényegében ellehetetlenítette: például már áruházak parkolójában se lehet majd kampányolni a pártoknak az EP választásokon.

Három terület maradt, ahol az ellenzéki pártok szabadabban kampányolhatnak. A direkt levelek piaca. De itt is az állami Postára, a Fidesz kezében, vagy a Fidesz által megfélemlített nyomdákra kell magukat bízniuk a pártoknak (ismert a Magyar Hang például nem igen talált magyarországi nyomdát, és a terjesztés kapcsán is folyamatosan gondokba ütköznek).

Ott van a Facebook, és a közösségi média hirdetések, de itt adatbázis híján illetve egy olyan versenyben kell helytállniuk az ellenzéki pártoknak, amelyben majdnemhogy korlátlan pénz önthető be a rendszerbe, így az erősebb, tőkeerősebb pártok felé billen a mérleg nyelve.

Az utolsó pedig az órásplakát piac, ahol viszont csak és kizárólag a Fidesz kezében vannak a felületek. Tehát hirdethetnek az ellenzéki pártok, de egyrészt ezzel a kormánypárt oligarcháit hizlalják, másrészt pedig úgy járhatnak, mint a HVG.

Eddig ezen a felületen lényegében hagyta a Fidesz, ha az ellenzék hirdetni akart, de a HVG példája megmutatja, ha a kormánypárt úgy dönt, akkor akár ki is tilthatja az összes ellenzéki pártot a felületekről.

A HVG példája arra tökéletes, hogy megmutassa, az ellenzéki pártoknak jutó médiafelületeken mennyire törékeny a hozzáférése az ellenzéknek. Mivel a teljes kommunikációs piacot a kormánypárt ellenőrzi, lényegében a Fidesz döntheti el, használhatja-e ezeket a tereket egy cég, szervezet vagy párt. A HVG esetében most úgy döntöttek, hogy nem használhatja az órásplakátokat, de bármikor dönthetnek így más szereplők és más megmaradt piacok kapcsán is.