Közös törvényjavaslatot nyújt be az ellenzék és devizahiteles mozgalmak aktivistái a parlament következő ülésszakán. Ezt a Kossuth téren jelentették be az Adóskamara és az ellenzéki női képviselői, a Nők a Parlamentben tagjai.

A felszólalók emlékeztettek arra, a kilakoltatási moratórium április 30-án véget ér, ugyanakkor mind az Európai Bíróság, mint pedig a Kúria olyan elvi határozatokat hozott amelyek szerint az árfolyamkockázat teljes mértékben az adósra való áthárítása nem volt jogszerű a devizahitel-szerződéseknél, így ezek közül számos szerződést a forintosítás után is újra kell tárgyaltatni.

Szél Bernadett független képviselő azt mondta, a női képviselők most azért állnak ki a devizahitelesek mellett, hogy egyetlen családot sem tehetnek utcára azért „mert tisztességtelen módon bevonták őket egy olyan szerződésbe, amelyről mostmár az Európai Bíróság is kimondta, hogy nem szabadott volna, hogy megtörténjen.”

Amíg pedig a magyar kormány nem szerez érvényt az Európai Bíróság döntésének, addig az ellenzéki javaslat szerint senkit se lehessen kilakoltatni.

Szél kiemelte, nemcsak a devizahitelesek, hanem minden lakhatási problémákkal küzdő ember mellett ki kell állni.

A fejleményekkel kapcsolatban az Adóskamara képviseletében, Sztregova Erzsébet és dr. Hosszú Istvánné mutatták be azoknak volt devizahiteles, jelzáloggal terhelt hiteltartozással még mindig rendelkező emberek a helyzetét, akiknek májustól szinte azonnal elvinnék a házukat.

Hosszú Istvánné úgy fogalmazott:

„Húsvét előestéjén 900 ezer ember vár arra, hogy elvigyék a házát. […] Miért engedik kifosztani a bankrendszernek a lakosság közel felét?”

Sztregova Erzsébet leszögezte, 900,000 magyar embert fenyeget a moratórium után a kilakoltatás réme, köztük rengetegen vannak többgyermekes családok is, akik a határidő miatt állandó rettegésben élnek, sokan már meg is kapták a végrehajtóktól a kilakoltatás időpontjáról.

Több képviselő, így Varga-Damm Andrea jobbikos, Kunhalmi Ágnes MSZP-s, Bősz Anett liberális, Szabó Tímea párbeszédes képviselő valamint Szél Bernadett független és Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselők is azért szólaltak fel, hogy a moratóriumot legalábbis terjesszék ki, Szabó Tímea ehhez viszont azt is hozzátette, a több százezer család között gyerekek, rokkantak, idősek is vannak, az állami intézményrendszer pedig semmiféle megoldást nem nyújt nekik.

Varga-Damm leszögezte, az utóbbi időben a Jobbik frakció is több törvényjavaslatot nyújtott be a helyzet kezelésére, de ezek közül egyiket sem szavazta meg a Fidesz-KDNP frakció. Többek között ilyen volt az is, amikor azt kérték, kismamákat, kisgyermekes édesanyákat ne tegyenek ki a végrehajtók az utcára. A mostani, közös, ellenzéki javaslatban pedig lényegében az ingatlanokon történő végrehajtásokra vonatkozó moratórium meghosszabbítását kérik.

Azt is kiemelte, a kilakoltatásra várók, devizahitelesek közül rendkívül sok a fiatal, akik inkább külföldre menekülnek, minthogy itthon várják be a következményeket. Felszólította a kormányt, rendezze a helyzetet, már csak azért is, mert

„Akivel a hazája ezt teszi, az nem lesz ehhez a hazához hűséges.”

– szögezte le.

Szerinte azért nincs igazi fejlemény, mert az Orbán-kormány és oligarchahálózata megvette a bankrendszer jelentős részét, és az most őket szolgálja, nekik szerzi meg az ingatlanvagyont és a törlesztőrészleteket is, az extraprofit jelentős része így tehát Orbánhoz kötődő oligarchák kezében marad.

A törvényjavaslat arra helyzetre reagál, hogy egyrészt az Európai Bíróság március 16-i, C-117/18 számú döntésében kimondta, jogellenes volt  svájci frank-alapú hitelek árfolyamkockázatát teljes egészében a hitelfelvevőre terhelni, április 11-én pedig egy, a Kúrián hozott döntés ezzel egységben egy devizahitel-tartozzásal kapcsolatban is olyan döntést hozott, hogy a tartozás addig megállapított mértéke nem jogszerű.

Mindezen fejlemények fényében követeli most mind a parlamenti ellenzék, mind pedig a devizahiteles mozgalmak szervezetei is, hogy a jelzáloghitelkkel terhelt házakból ne kezdjék meg a kilakoltatást.