Egy hete írtuk meg, hogy hiába történt több rendbeli visszaélés – könnyű testi sértés és szexuális erőszak – a bentlakók ellen a gödi volt Topház, jelenleg Gondviselés Háza Fogyatékos Emberek Otthona nevet viselő intézményben, a felügyeletet ellátó Kormányhivatal nem érezte szükségét utóvizsgálatnak.
Az intézménynek elég kacifántos története van, 2017-ben a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) tárt fel súlyos problémákat, a Mérce (akkoriban Kettős Mérce) elsők között számolt be az ügyről, és komoly botrány is kerekedett – a nyilvánosság hatására az illetékesek kénytelenek voltak lépni.
Az addig Topház néven működő intézményt az ott feltárt áldatlan állapotokból kerekedett botrány után szervezték ki állami fenntartásból a kormánnyal jó viszonyt ápoló Máltai Szeretetszolgálatnak, ennek keretében 1,89 milliárd forinttal ki is segítették a szervezetet, hogy felújítsák az intézményt.
Ahogy egy hete írtuk, Szél Bernadett országgyűlési képviselő – aki a 2017-es vizsgálatban is bevetette képviselői jogköreit – kérdéseket tett fel a jelenlegi helyzettel kapcsolatban mind az intézmény fenntartását felügyelő Kormányhivatalnak, mind a fenntartó Máltai Szeretetszolgálatnak.
Előbbi már több, mint egy hete késik a reakcióval, utóbbi viszont tegnap válaszolt a képviselőnek.
Szél Bernadett a következő kérdéseket tette fel az érintetteknek:
- Milyen okból kérte a minisztérium a gödi otthon civil fenntartásba vételét 2018-ban?
- A szervezet akkori nyilatkozatában azt írta: „Az első hetek a súlyos létszámhiánnyal küzdő, nehéz körülmények között működő otthon megismerésével telnek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat minden érintettől türelmet és belátást kér, hogy a szükséges változásokat és elvárt intézkedéseket megfelelő módon előkészíthesse, közép-és hosszútávra szóló változásokat alapozhasson meg.” Milyen változások történtek az otthon körülményeiben a fenntartóváltás óta? Megszűntek-e azok a méltatlan állapotok, amelyek korábban a személyi és tárgyi feltételekben meglevő alapvető hiányosságokra voltak visszavezethetőek?
- A szakmai ellenőrzést végző Pest Megyei Kormányhivatal legutóbbi ellenőrzése során milyen megállapításokat tett és milyen intézkedéseket javasolt? Milyen lépések követték az intézkedésben foglaltakat?
- Milyen intézkedések történtek a 2018-as esetek után (bántalmazás, szexuális zaklatás)? A vezetőség a tudomására jutást követően mennyi idő elteltével tett feljelentést? Indítottak-e belső vizsgálatot (akár maga az intézmény, akár az EMMI)?
- A fenntartóváltás előtti állapotokhoz képest hogyan változott az intézmény szakmai létszáma? A jogszabályban előírtakhoz képest hogy alakul jelenleg a szakdolgozók létszáma?
- Van-e arra példa a munkaerőhiányból kifolyólag, hogy a felvett dolgozók nem rendelkeznek a gondozottak ellátásához szükséges végzettséggel? Ha igen, a dolgozók mekkora arányáról beszélünk? Gyakori-e, hogy dajkák, kisgyermek-gondozók foglalkoznak felnőtt értelmi fogyatékos emberekkel? Van-e személyre szóló gondozás?
- Vizsgálják-e a felvételre kerülő gondozók szakmai előéletét? A szexuális zaklatás állítólagos elkövetője esetében a felvételnél megtörtént-e annak ellenőrzése, hogy az illető nem áll-e foglalkozástól eltiltás hatálya alatt? Az említett esetek után mi változott a gondozók felvételét illetően?
- Tudomása szerint mikor kerül sor az Ön által vezetett intézmény kiváltására – ahogy azt korábban az ombudsman is sürgette?
Habár az első kérdésre szellemesen azt válaszolta, „erre a kérdésre a minisztérium tud érdemben válaszolni”
a Máltai válaszában nagyjából azt írta, természetesen minden a legnagyobb rendben, nincs semmi látnivaló, és amúgy is folyamatosan készülnek a kitagolásra – vagyis arra, hogy a 220 bentlakó otthonául szolgáló intézmény kisebb, az ellátottak érdekeit jobban szolgáló intézményekbe szervezzék ki.
Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezték, a folyamat 2018. óta tart,
a „lakók szükségleteinek, a munkatársak attitűdjének, tudásának, illetve a szolgáltatási és demográfiai környezetnek a felmérésével. Az így rendelkezésre álló adatok alapján elkészült a kiváltás, a közösségi befogadás folyamatára vonatkozó koncepció. E koncepció mentén elkezdődött a humánerőforrás fejlesztése, a lakók és a munkatársak felkészítése, illetve az ingatlanfejlesztések előkészítése.”
Vagyis majd valamikor valószínűleg meg fog történni.
Mint írták, folyamatos a fizikai környezet karbantartása és javítása, és jelenleg harminc százalékkal nagyobb a dolgozói létszám, mint tavaly nyáron, mikor átvették az intézményt és folyamatosan toborozzák az alkalmazottakat – a hiányzókat pedig bérnővérekkel pótolják, a munkatársak száma megfelelő.
A munkaerővel kapcsolatban kifejtették továbbá, hogy a Máltai minden újonnan felvett kollégától megköveteli az erkölcsi bizonyítványt, ugyanakkor az elődintézmény munkaerőfelvételi protokollját nem ismerik – arról nem esik szó, hogy az átvett dolgozókat megvizsgálták volna e szempontból.
Arra azonban kitért a Máltai, hogy mind munkatársaik, mind a külsős bérnővérek a feladatuk ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott képzettséggel rendelkeznek, és minden bentlakóval a neki szükséges személy foglalkozik.
A fentieken túl a Kormányhivatal két hiányosságot tapasztalt legutóbbi vizsgálata során, ezek, valamint az intézmény reakciói a következők voltak:
- „Az ellátottakkal kötött megállapodások nem érkeztek vissza a családoktól / hivatásos gondnokoktól/gyámoktól a vizsgálat időpontjáig. Intézkedés: Felhívtuk a családok / hivatásos gondnokok figyelmét arra, hogy megállapodás hiányában nem lehetséges ellátást nyújtani. A megállapodások visszaérkeztek.
- Nem voltak készen a lakók egyéni fejlesztési tervei. Intézkedés: Megalapozott fejlesztési terv készítéséhez fel kellett mérnünk a lakók jelenlegi állapotát, mivel a rendelkezésre álló dokumentumtár hiányos volt. A felmérés megtörtént, a fejlesztési tervek elkészültek.”
A fentieknek ugyanakkor némiképp ellentmond, hogy a 444 cikke szerint lasszóval kell fogni a szakembereket, az ott dolgozók közül sokat úgy érzik, kollégáik alkalmatlanok a rájuk bízott feladatok ellátására.
Az intézményben történt könnyű testi sértés, valamint a szexuális erőszak után a Kormányhivatal nem vizsgálódott, azonban a Máltai belső vizsgálatot folytatott le. Az elkövetőket azonnali hatállyal kirúgták, valamint feljelentést tettek az illetékes, dunakeszi rendőrkapitányságon – a már idézett 444-es cikkben foglaltak szerint az utóbbi esetben felháborítóan hosszú idő után.
Frissítés: ahogy a Máltai Szeretetszolgálat – igen helyesen – felhívta rá a figyelmem, a hivatkozott cikkben a következő mondat is szerepel:
„Egy másik forrásunk szerint viszont a késedelem oka az volt, hogy az eset szemtanúját annyira traumatizálták az események, hogy sokáig beszélni sem mert arról, amit látott.”
A történet ezzel az információval együtt korrekt. (KSÁ)
