A Mérce elsők közt írta meg részletesen, milyen döbbenetes visszaélések történtek a gödi Topház Speciális Otthonban, ahol akkor 220 fogyatékkal élő fiatalkorú és felnőtt lakott. 2017-ben az állami fenntartású intézményben (amely egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában állt) uralkodó állapotokról a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nemzetközi szervezet közölt részletes jelentést.
Ebben többek közt megállapították, hogy az intézmény zárt jellege tökéletes terepet ad a visszaéléseknek, bántalmazásnak, az elhanyagolásnak.
Mint kiderült, a gödi Topházban a megfigyelők ágyhoz kötözött, mozgásukban korlátozott, sovány, testükön bántalmazás nyomait viselő fiatalokat, időseket, nőket, férfiakat találtak. A jelentés szerint amellett, hogy az otthonban embertelen körülmények uralkodtak, sem a lakók biztonsága, sem élelmezése, de egészségügyi helyzetük, oktatásuk, és a fiatalok fejlesztése sem volt megfelelően megoldva.
Az eset hátteréről írt cikkünk ide kattintva olvasható el.
A jelentés nyilvánosságra hozatala után természetesen botrány kerekedett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban mosta kezeit – az intézményt pedig átpasszolták a Máltai Szeretetszolgálatnak, a szervezet 1,89 milliárd forintot kapott az intézmény felújítására.
A kormány pedig megígérte, hogy megerősíti az állami otthonok ellenőrzéseit is, és új ellenőrzési jogkört alakít ki, amire 221 millió forint forrást szántak.
Ezután viszonylag sokáig nem hallottunk a gödi otthonról – egészen idén márciusig, amikor is kiderült, hogy a rendőrség az immár gödi Gondoskodás Háza szociális otthon néven futó intézményben történt könnyű testi sértés és szexuális erőszak gyanújával nyomoz.
Méghozzá azért, mert a gyanú szerint az intézmény 36 éves férfi dolgozója bántalmazott egy, az otthonban gondozottként lakó, sérült kiskorú fiút, néhány hónappal később pedig egy másik, szintén férfi dolgozó az otthon egy elzárt tornatermében szexuálisan zaklatta az intézmény egy másik lakóját, egy sérült nagylányt.
Amellett, hogy a rendőrség nyomoz abban az ügyben, a minisztérium és a kormány korábbi megnyilvánulásai alapján gondolhattuk volna, hogy lesz más fejleménye is az ügynek. Nagyobbat nem is tévedhettünk volna.
Szél Bernadett Facebook-oldalán számolt be arról, hogy is áll jelenleg a gödi otthon ügye. A független képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumát kérdezte arról, hogy a visszaélések napvilágra kerülése óta ellenőrizték-e az intézmény működését, és terveznek-e újabb vizsgálatot az ügyben.
Kiderült: nem, nem volt utóvizsgálat, és nem, nem is lesz.
A rendszerszintű problémákra, melyek ezen ügy kapcsán is kiderültek (például az egyre komolyabb problémát okozó szakemberhiányra, az ebből fakadó túlterheltségre, az intézmények feletti felügyelet hiányosságaira) nincs válasza a minisztériumnak, és úgy néz ki, hogy nem is terveznek ilyet.
Szél Bernadett a Mércének elmondta: őszintén megdöbbent a választól, amelyből elsősorban az derül ki, hogy a minisztérium a feltárt hiányosságok ellenére sem érezte szükségét annak, hogy egyáltalán átvilágítsa az intézményt és feltárja a hiányosságokat.
Azzal, hogy az intézményt átadták a Máltai Szeretetszolgálatnak, lényegében a felelősséget is elhárították, és bár az elmúlt két évben bőségesen lett volna erre lehetőségük, lényegében semmit nem tettek a gödi otthonban élő mintegy 200 emberért.
Mint azt Rétvári Bence államtitkár válaszában írja:
„A Kormány átadásról szóló döntésével lehetővé vált – mintegy 1,8 milliárd forint hazai többletforrás ráfordításával – egy hosszútávon is méltó elhelyezési forma kialakítása. Tárcánk folyamatosan egyeztet a Szeretetszolgálattal a megvalósításról, nyomon követi a végrehajtást, melynek során kiemelt elvárás, hogy az intézmény működése kapcsán megállapított jogsértések és hiányosságok maradéktalanul megszüntetésre kerüljenek.”
Hogy ez mennyire valósul meg, azt talán az utóvizsgálat hiánya, a már az intézmény átadása utáni visszaélések, és a rendszerszintű problémák kezelésének ignorálása is elég jól érzékelteti.
Szél Bernadett szerint jelenleg semmi más nem kényszerítheti a minisztériumot és a kormányt arra, hogy változtasson a kialakult helyzeten, mint a nyilvánosság ereje.
Szél írásbeli kérdéssel fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához is, hogy megtudja, az ombudsman tervez-e utóvizsgálatot a gödi otthonban.
Székely válaszában emlékeztetett arra, hogy már 2016-ban lezajlott egy vizsgálat, ami megállapította, hogy „az intézmény csak részben rendelkezik az ellátottak igényeit biztosító tárgyi és személyi feltételekkel. Az ellátotti jogok súlyosan sérülnek, az intézmény gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt, a fertőzésmentes és higiénikus környezet csak részben biztosított, a gondozási tevékenység nem megfelelő.” És így tovább.
Mindez tehát 2016-ban történt, az ombudsman pedig válaszában megjegyzi, hogy a jelentés utóéletét követően is folyamatosan figyelemmel kísérte az intézmény működését. Ám arról Székely László is csak megdöbbenéssel értesült, hogy 2018-ban is történtek újabb visszaélések, amelyek álláspontja szerint
„megalapozottá tehetnek egy ombudsmani utóvizsgálatot is.”
Székely azonban feltételes módban fogalmaz, akkor is, amikor válasza végén megismétli:
„Szeretném tájékoztatni Képviselő Asszonyt, hogy mindezen információk nyomán a következő negyedévben megfontolom a hivatalbóli utóvizsgálat lefolytatásának és ennek keretében egy helyszíni szemle megtartásának lehetőségét…”
Szél Bernadett a Mércének jelezte, hogy bízik benne, hogy az ombudsman valóban lefolytatja majd az utóvizsgálatot, ő maga pedig képviselői jogkörével élve mindenképpen folytatni fogja a nyomásgyakorlást az ügyben, hiszen a kezdetektől fogva mindent megtett azért, hogy nyilvánosságra kerüljenek a gödi otthonban történt visszaélések.
Érdemes itt megjegyezni, hogy az említett képviselői jogköröket épp most tervezi egy törvénymódosítással megcsonkítani a Fidesz, többek közt azzal, hogy korlátozni akarja a képviselők közintézményekbe való belépési jogát. Ez már csak azért is súlyos korlátozás, mert például Szél Bernadett épp e jogkörének gyakorlásával tudott bejutni a gödi Topházba még 2017-ben, hogy ezzel is segítse az MDAC munkáját.
Minderre pedig jól láthatóan szükség is van, ugyanis ha valamit, akkor azt biztosan láttuk az elmúlt két évben, hogy hiába tárta fel egy nemzetközi szervezet, hiába dolgozott az ügyön egy országgyűlési képviselő, hiába írt róla a sajtó – a magyar kormány mégsem érezte szükségét annak, hogy érdemben is foglalkozzon a problémával, csak átpasszolta azt (mintha nem emberek életéről lenne szó!) egy másik intézménynek, a helyzet átfogó kezelését pedig el sem kezdte.
Mint azt Szél Bernadett posztjában is írja:
„Én azt gondolom, hogy a napvilágra került újabb esetek után a minisztériumnak kutya kötelessége lenne vizsgálatot indítani és végre érdemben foglalkozni a szakemberhiánnyal! Enélkül minden csak tűzoltás, a fogyatékos emberekkel szembeni jogsértések mindennaposak maradnak!”
A képviselő jelezte lapunknak, hogy számos kérdést tett fel az ügyben a Kormányhivatalnak is (amely hivatalból ellenőrzi az intézmény fenntartását), és a Máltai Szeretetszolgálatnak is. A Kormányhivatalnak tegnapig kellett volna válaszolnia – ezt azonban mindeddig nem tették meg.
Szél Bernadett posztja itt olvasható el:
