Bár értékeli a Velencei Bizottság, hogy a kormány módosító javaslatokkal kozmetikázza a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, ettől még maradnak fenntartásai a testületnek a jogszabállyal kapcsolatban, hiába állít mást Trócsányi László igazságügyi miniszter – írja a 444.

A portálnak írt levelében az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének szóvivője úgy fogalmaz, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény bírálata egyetlen mondattal egészült az eredeti verzióhoz képest ki: „Ha elfogadják a módosító javaslatokat, akkor a bizottság kritikai megjegyzéseinek egy része tárgytalanná válik.”

Ehhez képest a miniszter szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy a Velencei Bizottság üdvözölte a kritikákra reflektáló törvénymódosító javaslatot, és amennyiben elfogadja az Országgyűlés, a bírálatok tárgytalanokká válnak.

A közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a decemberi kormányellenes tüntetéssorozatot elindító, botrányos parlamenti ülésen szavazta meg az Országgyűlés többek között a rabszolgatörvénnyel együtt. A jogszabályról a Velencei Bizottság pénteken elfogadott állásfoglalásában mondta ki, hogy több probléma is van velük, amelyek közül a legfontosabb, hogy „rendkívül kiterjedt hatáskörök” koncentrálódnak kevés érintett kezében, illetve hogy ez ellen „nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok”.

Különösen problémásnak találták, hogy az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogköreit, valamint azt, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben.

A bizottság a kritikák mellett ajánlásokat is megfogalmazott:

• Határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra. Legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat.
• Fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára.
• Állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.

Az MTI-nek adott nyilatkozat szerint a kormány a módosítóval az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítaná, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészülne ki.

(444)