A brit parlamenti képviselők 412-202 arányban döntöttek az EU-ból való kilépés határidejének a meghosszabbítása mellett.

Az alsóházban számos módosító javaslatot nyújtottak be ma a képviselők: Sarah Wollaston, az EU-párti The Independent Group parlamenti tagja második népszavazást javasolt, amit azonban sem a kilépést élesen ellenző Best for Britain, sem az újabb népszavazásért küzdő People’s Vote nem támogatott.

Mindkét szervezet kiadott egy közleményt, melyben arra kérik a képviselőket, hogy bár támogatják az újabb referendumot, mégse szavazzák meg az erről szóló javaslatot, mert most a határidő kitolása a prioritás, csak ezt követően van szükség egy újabb népszavazásra. A javaslatot végül 334-85 arányban szavazták le a képviselők.

Ugyancsak elutasították a képviselők 314-312 arányban Hilary Benn képviselő módosítását, amely munkáspárti és konzervatív képviselők közös indítványa volt, és nem került elfogadásra a Munkáspárt önálló javaslata sem, amelyet 318-302 arányban utasítottak el. A Munkáspárt módosítása úgy hosszabbította volna meg a kilépési határidőt, hogy közben kiemeli annak a fontosságát, hogy a ház elutasította a megegyezés nélküli kilépés lehetőségét, és hangsúlyozta a szükségességét annak, hogy új javaslatokat dolgozzanak ki a jövőbeni együttműködésről az EU-val.

Az elfogadott, kormány által benyújtott indítvány értelmében, ha március 20-ig születik megállapodás a kilépés feltételeiről, akkor a hosszabbítási kérelem csupán egy rövid, technikai időszakról szólna június 30-ig, azonban abban az esetben, ha nem születik megállapodás, akkor egy hosszabb időszakról lenne szó, amely azzal is járna, hogy a britek az EP-választáson is részt vennének.

Azonban a britek döntéséhez az is kell, hogy az EU mind a 27 tagállama hozzájáruljon a határidő meghosszabbításához. Az Európai Bizottság a szavazást követő reakciójában kifejtette, hogy ezért az Európai Tanács feladata lesz majd mérlegelni az EU és intézményei érdekeit a kérdéssel kapcsolatban.

Ahogy arról a Mércén is beszámoltunk, Theresa May két napja súlyos vereséget szenvedett azzal, hogy ismét óriási szavazatkülönbséggel (391 nem, 242 igen) utasították el a brit miniszterelnök frissített Brexit-megállapodását az EU tárgyalócsoportjával a londoni Közrendűek Házában.

A kialakult káosz fő oka az volt, hogy tárgyalásai során az EU diplomáciai csoportja a lehető legjobban kihasználta London ellen a kettéosztott ír sziget helyzetét: ha ugyanis Nagy-Britannia (és Észak-Írország) elhagyná az EU-t, belső vámhatár keletkezne Dublin és Belfast között, ezt azonban az 1998-as Nagypénteki Egyezmény, amely az IRA és London közötti, évtizedes konfliktust zárta le, tiltja, így pedig a Brexit az északír konfliktus azonnali feléledéséhez vezetne.

Ezért Theresa May és Juncker januári megegyezésében a helyzetet egy ún. „backstop” opcióval kívánták kezelni, amely a helyzet egyébirányú rendezéséig a vámunióban tartaná Nagy-Britanniát, hogy ne kelljen határkerítéssel elválasztani Észak-Írországot az Ír Köztársaságtól. Ez azonban nem győzte meg a képviselők többségét.

A keddi döntés után Jeremy Corbyn úgy fogalmazott, hogy elvesztette a miniszterelnök a parlament bizalmát, ezért mielőbb előrehozott választást kellene tartani, hogy a „brit nép végre kormányt választhasson”.

A megegyezés nélküli Brexitről pedig tegnap tartottak szavazást, amelynek a megszavazásával március 29-én feltételek nélkül léptek volna ki az Európai Unióból. A parlament azonban 312-308, illetve 321-287 arányban szavazott meg végül két javaslatot, amellyel kizárták a no-deal lehetőségét.

Így várható volt, hogy a mai szavazás eredménye a haladék kérése lesz az EU-tól, amely alatt a helyzetet rendezni lehet. Ezzel azonban nem ért véget, csak tovább gyűrűzik a politikai krízis, hiszen ezt követően kell majd csak arról döntenie a brit parlamentnek, mit akar a többség: új népszavazást, új választást, közös piacot, esetleg egy teljesen más feltételrendszert.

(Guardian)