A magyarok többsége derűlátó az Európai Unió jövőjét illetően, és kétszer annyian vannak azok, akikben pozitív kép él az unióról, mint azok, akikben negatív. A hazánk és az EU előtt álló kihívások tekintetében azonban nagyon másképp látjuk a helyzetet: míg itthon az egészségügy és a megélhetés növekvő költségei jelentik a legnagyobb problémát, az EU számára a migrációban látjuk a veszélyt. Mindez az Eurobarométer legfrissebb adataiból derül ki.

A tavaly novemberben felvett adatókból az is kiderül, hogy a magyarok bizalmi szintje az EU-val és a magyar hatóságokkal szemben majdnem azonos. Igaz, az unióban kicsit többen (48%) bíznak, mint a magyar parlamentben (46%), de ez nem releváns statisztikai különbség. A kormányban is a megkérdezettek 48 százaléka bízik. A nemzeti és uniós intézményekben való bizalom itthon magasabb, mint az unió egészében, nemzeti intézményeikben az európaiknak csupán 35 százaléka bízik, az EU-ban pedig 42 százalékuk.

A magyarok 43 százalékában pozitív kép él az unióról, ez megegyezik a teljes közösségben mért átlaggal is.

Csupán 19 százaléknyian mondták azt, hogy negatív kép él bennük, 38 százaléknyian semlegesen nyilatkoztak.

Itthon és a kontinensen is 59 százaléknyian értenek egyet azzal, hogy az emberek, javak és a szolgáltatások szabad mozgása jelenti az unió legpozitívabb eredményét, 35 százaléknyi honfitársunk véleménye nyomán a második helyre pedig az Erasmus program került. Az összes tagállam polgárainak több mint fele a tagállamok közötti békét juttatta második helyre, ez nálunk csak a harmadik helyre tudott befutni, 34 százaléknyian sorolják ezt a legpozitívabb megvalósítások közé.

Az EU gazdasági erejét, az eurót, illetve a közösség politikai és diplomáciai befolyását jelölték 20 százaléknál többen itthon.

A hazánk előtt álló kihívások tekintetében – a korábban készült kutatásokhoz hasonlóan – az egészségügy és társadalombiztosítás kérdése került az első helyre, a magyarok 40 százaléka aggódik emiatt.

Európában csak 20 százaléknyi válaszadó látja ezt kihívásnak. A megkérdezett honfitársaink 29 százaléka szerint a megélhetés költségeinek emelkedése jelenti a legnagyobb problémát, a migráció harmadik helyre futott be 21 százalékkal.

Ha viszont az EU előtt álló kihívásokra kérdezünk rá, akkor ez az ügy az első helyre ugrik: a magyarok 54 százaléka gondolja ezt a legnagyobb kihívásnak. Kisebb mértékben ugyan, de ebben a többi európai polgár is egyetért, igaz közülük csak 40 százaléknyian jelölték meg ezt a választ. Második helyre a terrorizmus került, azt a tagállamok pénzügyi helyzete, a gazdasági helyzet és a klímaváltozás követi.

Jelentős eltérés van a hazai és az uniós vélekedésben, amely a menekültek segítésére vonatkozik.

Miközben az uniós polgárok 69 százaléka szerint segíteni kell a menekülteket, addig a magyar lakosságnak ennél jóval csekélyebb része (31%) osztja ezt a nézetet. Igaz, érdemes hozzátenni, hogy a tavaly tavaszi adatfelvétel óta három százalékkal növekedett a segíteni akaró magyarok aránya.

Az EU jövőjével kapcsolatban a magyarok 57 százaléka bizakodó, ez egy százalékkal marad el csupán az uniós átlagtól. A 28 tagállam közül csupán Franciaországban és Görögországban vannak többen azok, akik borúlátók a szövetség jövőjét illetően. A legoptimistábbak az írek, 86 százalékuk szerint jó irányba fog az unió haladni a jövőben is.