Kilenc nagy német tudományos intézmény küldött levelet Palkovics Lászlónak, amelyben aggodalmukat fejezik ki a Magyar Tudományos Akadémia tervezett átalakításával kapcsolatban.

Tisztelt Palkovics miniszter! A Magyar Tudományos Akadémia az egyik legmegbecsültebb tudományos intézmény Magyarországon és Európában – kezdődik a megfogalmazás, amelyben kiemelik az utóbbi években történt előremutató változtatásokat az Akadémiát érintően.

„Független kutatóintézetek alapításával modernizálták a szervezeti struktúráját, és sikeres együttműködő partnereivé vált más szervezeteknek, beleértve nagy számban német intézményeket is”.

„Ezek a jelentős sikerek kerülnek veszélybe, amikor az Akadémia autonómiája már nem terjed ki a szervezeti és pénzügyi szuverenitásra. Az ilyen korlátozások nincsenek összhangban az akadémiai szabadság elvével, és ebből következően a kutatás és oktatás szabadságával, ahogy azt Európában széleskörűen elismerik. Minthogy a magyar tudomány jelenkori sikerei nagymértékben ezeken az elveken alapulnak, félő, hogy versenyképessége és nemzetközi együttműködési potenciálja jelentősen sérül.”

A német tudományos szervezetek szövetsége által küldött levél végén hangsúlyozzák, hogy rendkívül nyugtalanítónak tartják a fejleményeket, részben azért, mert számos kutatási partnerük tartozik az Akadémia intézeteihez. Ezért támogatják az MTA elnökségének február 12-én hozott határozatát, amely értelmében Lovászt arra hatalmazta fel az elnökség, hogy csakis akkor fogadja el a miniszter által javasolt pályázati rendszert, ha írásos garanciát kap arra, hogy az intézetek a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást megkapják.

Palkovics Lászlót ezzel onnan érte bírálat, ahonnan valószínűleg a legkevésbé szerette volna. Az innovációs-technológiai miniszter ugyanis előszeretettel hivatkozott az átalakítás szükségességére úgy, miszerint csak a német Max Planck-féle modellt vezetnék be Magyarországon is.

Az említett modell lényege ebben a kontextusban az, hogy a kutatók mellett kormánydelegáltak is tagjai a tudományos intézet döntéshozatali testületében. Csakhogy, míg a miniszter elképzelései szerint ez azt jelentené, hogy az Akadémia új „menedzsmentjének” összetétele egyenlő arányban oszlana meg akadémikusok és kormánydelegáltak között, a független non-profit német kutatóhálózatot irányító szenátus 60 tagja közül csak 5 képviseli a német kormányt.

A teljes levelet, melyet a(z)

• Alexander von Humboldt-Stiftung
• Deutsche Forschungsgemeinschaft
• Hochschulrektorenkonferenz
• Leibniz-Gemeinschaft
• Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften
• Deutscher Akademischer Austauschdienst
• Helmholtz-Gemeinschaft
• Max-Planck-Gesellschaft és a
• Wissenschaftsrat

írt alá, itt lehet megtekinteni.

(Index, Mérce)