Létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karain, a két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban – áll az Oktatói Hálózat közleményében.
„Az ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket. Sem a minőségi oktatás, sem a minőségi kutatás alapvető feltételei nincsenek biztosítva a magyar felsőoktatásban.”
Az Oktatói Hálózat szerint ezzel a politikával a kormányzat – ahogy azt már a 2013-as leépítések kapcsán is megállapították – elérte, hogy „a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre”.
Az Oktatói Hálózat ezért követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi.
A kormányzattól pedig követelik a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását – méghozzá szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.
Emellett azonnali lépésként követelik a 2019 őszére tervezett képzési normatíva-emelés előrehozását a 2018/19-as tanév második félévére és kiterjesztését minden évfolyamra.
Tavaly ősszel derült ki, hogy az ELTE több karán (a Természettudományi Karnál, a Bölcsészettudományi Karnál és a Társadalomtudományi Karnál) költségvetési hiányuk miatt szigorú takarékoskodási intézkedéseket bevezetni. A kancellári utasítás akkor bér- és létszámstopot írt elő, leállította a beszerzéseket.
Az ELTE Biológiai Intézetében uralkodó áldatlan állapotokról itt írtunk bővebben.
A hír hatására egyetemeken átívelő tiltakozási hullám kezdődött, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatói és hallgatói kezdtek egy figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknappal.
Mivel ezzel párhuzamosan a CEU is végnapjait élte, illetve már tudható volt, hogy a kormány a rabszolgatörvénnyel a dolgozók kizsákmányolását tervezi, a november végi tüntetésen többezren vettek részt, lényegében innen indult a munkás-diák szolidaritás, ami a Hallgatói Szakszervezet megalakulásához vezetett.
A tiltakozásoknak azonban nem sok hatásuk lett: december végén Sonkoly Gábor, a bölcsészkar dékánja már a Magyar Időknek arról nyilatkozott, hogy felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel az ELTE Bölcsészettudományi (BTK) és a Természettudományi Karnának (TTK), aminek következtében létszámleépítést lengetett be.
