Ahogy az várható volt, hosszú vitanap után a brit parlament nemet mondott arra a kilépési megállapodásra, amelyet Theresa May konzervatív kormánya hozott tető alá Brüsszelben. A megállapodásról eredetileg még decemberben kellett volna szavazni, de a kabinet – a biztos vereségtől tartva – elnapolta a döntést. Ám végül így sem sikerült meggyőzni az elfogadáshoz szükséges 326 szavazatot, ehelyett csupán az alsóházi képviselők egy kisebbsége, 202 képviselő szavazott a megállapodás mellett, 432–en ellene voksoltak.

A 2016 óta az országot szüntelenül feszítő Brexit-saga így még egyáltalán nem ért véget, a tervezett hivatalos kilépési határidőig, március 29-ig pedig már csak alig van hátra két hónap.

A szoros kimenetelű népszavazás után hivatalba lévő May-nek egy olyan megállapodást sikerült kialkudnia az EU-val, amelyet mind a kilépéspártiak, mind pedig a maradáspártiak jelentős része elutasít.A novemberben tető alá hozott dokumentum saját kabinetjét is megosztotta, több minisztere, köztük a Brexit-tárgyalásokért felelős Brexit-miniszter, Dominic Raab is lemondott. (Tavaly nyáron még a novemberinél is komolyabb lemondáshullámot idéztek elő a kilépési tárgyalások.)

A deal lényege, hogy az Egyesült Királyságnak 39 milliárd font értékben fedeznie kell az unió felé tett korábbi pénzügyi vállalásait, a hivatalos kilépés után pedig egy átmeneti időszak lépne életbe, amely alatt fennmaradna a status quo, és amelyet az EU és Nagy-Britannia közötti jövőbeli viszony körvonalainak kidolgozására kellene használni. Ez az átmeneti időszak 2022-ig tartana, eddig a határidőig az uniós állampolgárokat is a kilépés előtti jogok illetnék meg.

A megállapodás egyik legvitatottabb pontja az észak-ír határ kérdését érinti. A kilépés után ugyanis elvileg kemény határ jönne létre az unión kívüli Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, amely visszalépést jelent az évtizedes polgárháborút lezáró 1998-as „nagypénteki egyezmény” előírásaihoz képest. A London és Brüsszel közötti egyesség értelmében egy ideiglenes átmeneti állapot jönne létre, amely szerint Észak-Írország a vámunió része maradna, hogy ne kelljen egyik napról a másikra határellenőrzést felállítani az ír sziget két része között.

Ennek az átmenetnek a határidejét azonban nem rögzíti a megállapodás, ez pedig a főként kilépéspárti protestáns unionisták számára azt a veszélyt tartogatja, hogy régiójukban valójában végtelenségig elmaradhat az áhított kilépés. A katolikus írek és maradáspárti britek számára azonban a határok valamikori visszaállása az elfogadhatatlan.

Mi jöhet most?

Theresa May miniszterelnök a szavazás eredményeinek kihirdetése után kijelentette, a parlament elmondta, mit nem szeretne, de nem mondta el, mit is szeretne. May azt is bejelentette, amennyiben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene, a Ház holnap meg is tárgyalja.

Corbyn azonnal jelezte, benyújtja a bizalmatlansági indítványt.

. @jeremycorbyn has tabled a no confidence motion in the Government after their historic defeat on Theresa May’s deal. The Government have confirmed that this will be debated and voted upon tomorrow. pic.twitter.com/c1hdmLuKrB

— Labour Whips (@labourwhips) January 15, 2019

Az biztos, hogy egy múlt héten elfogadott parlamenti határozat értelmében a szavazás után három napon belül B-tervvel kell előállnia. May be is jelentette, legkésőbb hétfőig bemutatja újabb tervét – persze, ha nem bukik addig meg.

B-tervből pedig nincs hiány. A brit sajtó szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a parlamenti visszautasítással a batyujában May újra Brüsszelbe látogat, hogy ott egy kedvezőbb egyezményt próbáljon kialkudni.

Feltehetően Brüsszelben is erre számítanak, sajtóhírek szerint ugyanis az Európai Bizottság elnöke lemondta szerdai programjait, hogy Brüsszelben lehessen a tárgyalások folytatására.

De tárgyalásokra lesz szükség otthon is, a Guardian információi szerint May munkatársai hat különböző forgatókönyvet fognak az alsóházi képviselők közé dobni, és amelyik forgatókönyv képes többséget szerezni, azt támogathatja a kormányfő is.

Amúgy is több terv is kering a brit alsóházban. Egy többpárti képviselőcsoport, Stephen Kinnock (a Munkáspárt egykori vezetőjének, Neil Kinnocknak a fia) vezetésével egy ún. Norvégia+ tervet szeretne elfogadtatni a parlamenttel – ennek lényege egy Norvégiáéhoz hasonló státusz, amely garantálná, hogy Nagy-Britannia az EU-nak nem, de a közös piacnak tagja maradna, elfogadva a közös piac szabályait, többek között a munkaerő szabad mozgásának elvét. A kilépéspártiak számára ez elfogadhatatlan.

Ugyancsak pártokon átívelő csoport, illetve a People’s Vote névre hallgató mozgalom támogatja egy második népszavazás kiírását, amelyen nem csupán a Brüsszellel kötött egyesség elfogadásáról vagy elutasításáról lehetne szavazni, de a maradási opció is szerepelne. Egy friss, nagymintás kutatás szerint 60,2 százaléka támogatna egy második népszavazást.

Egy második referendummal kapcsolatban a mai vitán a miniszterelnök azt mondta, semmit nem oldana meg, csak további megosztottságot generálna. May szerint még a népszavazás kérdéséről sem tudnának megegyezni, nemhogy a válaszról.

A Munkáspárt vezetése egy harmadik forgatókönyv mellett elkötelezett, ez pedig az előrehozott választás.

Az előrehozott választásokhoz azonban előbb egy bizalmatlansági indítvánnyal el kell mozdítani Mayt – ami nem valószínű, hogy sikeres lesz. Hiába ez a brit történelemben az egyik legnagyobb voksarány, amellyel egy miniszterelnök elveszít egy fajsúlyos szavazást, nem valószínű, hogy May megbuktatása mögé beállna a képviselők 50+1 százaléka.

Ezen forgatókönyvek azonban mind azt feltételeznék, hogy a kilépés március végén esedékes határidejét eltolják, ellenkező esetben ugyanis a legrosszabb forgatókönyv, a megállapodás nélküli Brexit (no-deal Brexit) következne be, a jelenleginél is nagyobb politikai, gazdasági és társadalmi káoszt okozva az Egyesült Királyságban élő britek és EU-s állampolgárok számára.

A no-deal Brexit lehetőségét egyébként csak a legradikálisabb kilépéspártiak tartják elfogadhatónak, politikai kommentátorok arról is beszélnek, hogy a ma esti kudarc után May ezzel az opcióval próbál majd beleriogatni képviselőket egy többségi álláspontba.