Körülbelül kétezer tüntető gyűlt össze a szegedi Dugonics téren, ahonnan a beszédek meghallgatása után a Csongrád Megyei Kormányhivatal Rákóczi téri épülete előtti térre, a Nagy Imre szoborhoz vonultak, ahol szintén többen felszólaltak. Érdekesség, hogy a tüntetés szervezői arra kérték a Kormányhivatalt, kapcsolja fel az épület külső világítását, hogy a felszólalók lássák a szövegüket, erre azonban nem volt hajlandó a hivatal. A meglehetősen hideg idő sokakat elriasztott, így a tüntetés végéig csupán pár százan tartottak ki.

Elsőként Mihálik Edvin szólalt fel a Momentum képviseletében. Szerint ezt a rendszert csak az utcáról lehet megállásra késztetni. Úgy véli, a pártok képviselői nem azért állnak egy színpadon, mert minden köztük fennálló ellentét megszűnt volna, hanem azért,

mert megértették, hogy ellenzékinek lenni nem azt jelenti, hogy ki tud hangosabban összefogásról beszélni, hanem azt, hogy együtt kell hadat üzenni a félelem és megosztottság rendszerének.

Tarnay Kristóf a Szegedi Civil Háló képviseletében a médiaviszonyokról, az állami cenzúráról és az állami propagandáról beszélt: ma a média 65-70 százalékát olyan médiatermékek foglalták el, amelyek csak úgy néznek ki, mintha médiumok lennének, de mindannyian tudjuk, hogy központból irányított propagandatermékek, amelyeknek az a célja, hogy Orbán Viktor személyes hatalmát fenntartsák. Szerinte ahol a kormányközeli médiumok nincsenek monopol helyzetben, ahol van független alternatíva, ott labdába sem tudnak rúgni. Ám ennek az egész rendszernek van egy óriási buktatója.

Hiába költenek rá iszonyatos mennyiségű közpénzt, Habony Árpád és kampánystábja egy dologban hibázott: az emberek nem olyan hülyék, mint ahogy ők azt hiszik.

Azt tanácsolja, legyünk tudatosak, „lássuk meg a hazugságot és röhögjük ki.” – mondta.

Szabó Sándor az MSZP képviseletében elmondta, büszke a városára, hiszen az elsőként állt ki a rabszolgatörvény ellen: a képviselő-testület megszavazta azt a határozatot, amely nem engedi, hogy a város cégei alkalmazzák a törvényt.

Szeged talán az ország utolsó bástyája, ahol még tudják, mit jelent a szabadság és a demokrácia.

– mondta. Ezért nem tűrik, hogy megalázzák a magyar munkavállalókat és hogy „a Habony-média mondja meg Felcsútról, hogy mit kell csinálnunk.”

„Legyen 2019 az ellenállás, a lázadás éve” – mondta. És legyen a tettek éve is: két választás áll előttünk, mutassuk meg, hogy képesek vagyunk összefogni az EP és az önkormányzati választáson is!

Naszály Gábor, az Egységes Közelekdési Dolgozók Szakszervezetének elnöke cáfolja, hogy a szakszervezetek politikai szerepet vállalnak. Szerinte ez fideszes trollkodás, ők azért vannak itt, hogy 4,5 millió munkavállaló mellett álljanak ki.

A kormány elvette a sztrájkjogot, egymás ellen fordította a társadalmat, a munkavállalókat is, elvette a magánynugdíjmegtakarításokat, elvette a munkaközi szünetet, gyakorlatilag a kafetériát is megszüntette, egykulcsos adót vezetett be, fokozatosan rabszolgává tette a munkavállalókat – sorolta.

„El kell zavarni Orbánt és a Fidesznek nevezett maffiát”

– zárta beszédét.

Fehér Attila, az LMP képviselője a közigazgatási bíróságokról beszélt: szerinte a Fidesz arra használja a parlamenti többségét, hogy törvényi úton betonozza be a hatalmát. Erről szólnak a közigazgatási bíróságok megszavazása is, amely kisebb figyemet kapott, mint a rabszlogatörvény, pedig legalább olyan fontos.

A közigazgatási bíróságok a lojalitásról szólnak: a tagjairól többek közt Trócsányi László és Polt Péter dönt, a döntései ellen nem lehet alkotmányjogi panasszal fordulni. Itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről, sztrájkokról, közérdekű adatok kiadásáról – vagyis minden politikailag kényes ügyről. Szerinte a Fideszhez lojális bírók a Fidesznek kedvező döntéseket fognak hozni. Úgy véli, Orbán Viktor és Kövér László retteg az emberekről, ezért mindent megtesznek, hogy megfélemlítsék az embereket – ennek az eszközei a közigazgatási bíróságok is.

Radics Gábor, a Szegedi Gumigyári Szakszervezet titkára a dolgozók helyzetéről beszélt:

„Félek, hogy ezután a fideszes retorikában a munkás lesz az új migráns”

– mondta. Ebben a szektorban nagyon súlyos balesetek történhetnek, amelyeket a munkavállalói felelőtlenségre fognak, ám ezt ő vitatja. Szoros korreláció van a munkahelyi balesetek és a munkavállalók túlterheltsége között. Egy ausztrál kutatás szerint 40 év fölött koncentrációs zavarokat okoz a túlterheltség, már a heti 40 óra is sok.

„Egyértelműen látszik, hogy sűrűsödnek a tönkremenő kapcsoaltok”

– mondta, ezt ugyanis a saját szemével látja. Nincsenek kimutatásaik, mégis látják a romló tendenciát.

Kovács Tamás a Párbeszéd képviseletében beszélt a lesújtó állapotú szociális viszonyokról. Kiss-Rigó László, szegedi megyéspüspök 10 milliárdból épített stadiont, amit szociális háló kiépítésére, bérlakásokra, a hajléktalanok, vagy a nagycsaládosok segítésére, folyamatos ételosztásra, idős- és betegellátásra és még rengeteg mindenre költhetett volna. „Tíz éve még sokszor állt a pártelnök a nép elé”, ezért ha most nem is jött el Orbán Viktor, egy kivetítő segítségével elhozta a tüntetők elé a miniszterelnök korábbi, jelenlegi állításaival és döntéseivel szöges ellentétben álló megszólalásait.

Binszki József, a DK képviselője emlékeztetett: elődeink több száz év alatt kiharcolták az egyetemes emberi jogokat nekünk, mégis milliók élnek ma Magyarországon, akik nem élnek a választójoggal, amiért rengetegen haltak meg. A sztrájkjog is ezrek-tízezrek halálát követelte, a gyülekezési joggal pedig ugyan élnek éppen a tüntetők, de nem elegen. Nem lehetünk méltatlanok az elődeinkhez, akik kiharcolták nekünk a jogainkat – buzdított a tüntetéseken való nagyobb részvételre.

„Nagy itt a baj, hol kezdjem el?” – idézte a Bánk bánt Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke beszéde elején. A Munka Törvénykönyve alapvetően kiszolgáltatottá teszi szerinte a munkavállalókat, a közalkalmazotti törvény módosítása követte ezt, és most reméli a rabszolgatörvény kapcsán meghátrál a kormány.

A közalkalmazotti bértábla a minimálbér alatt van, folytatja. Könyöradományokat adnak, a kafetéria se ért sokat, de azt is beszüntették. A szaktörvényüket is módosították, a közművelődési ágazatot központosították. Szakmai egyeztetést vár, a közalkalmazotti bértábla progresszív módosítását. Ha erre nem lesz lehetőség, folytatódnak a tüntetések, zárta felszólalását.

Tóth Péter a Jobbik képviseletében Orbán brazil utazását elevenítette fel. A diplomáciába hiba csúszott, ironizált, majd a miniszterelnök hazaérkezett és elfoglalta új helyét a várban.

Orbánt Szálasi Ferenchez hasonlította, ő volt az, aki utoljára esküt tett a Budai Várban.

A nemzethez való tartozást kiforgatják, mondja, hisz nem a nemzeti dohányboltokat kellene, hogy jelentse a nemzeti értékek fontossága. Szerinte a kereszténység mögé bújás sem hiteles. Semjén a csodaszarvast is lelőné, folytatta.

Tóth Péter kitért a rabszolgatörvényre is, véleménye szerint nem az importált munkaerő fogja a 400 órás túlórát ledolgozni, hanem kiképezzük őket és mennek tovább nyugatra.

Szegedre büszke, mert nem tette be Tiborcz István ide „enyves kezét”. A korrupció az egész Orbán családot áthatja, Mészáros Lőrincet is említette.
Saját bevallása szerint részt vett már sok tüntetésen és nem szabad meghátrálni, a demokratikus kereteken belüli eszközöket be kell vetni a diktatúra ellen.

Nem ilyen Magyarországot álmodtunk! Nem ilyen Európát álmodtunk, nem ez a kereszténydemokrácia!

– kiáltotta Tóth Péter.

Egy parancsolatot betartatunk velük: Ne lopj! Ennek a diktatúrának is a Csillag börtönben a helye, ahogy korábban is – zárta hatásos retorikai fordulattal beszédét a Jobbikos.

Tóth Sándor a Köz-Hasznáért Mozgalom képviseletében szólalt fel a nyugdíjasok helyzetéről. Tisztelt Csőcselék és Idióták! – kezdte beszédét, szerinte Orbán így szólna a tiltakozókhoz. Beszédében elmondta, hogy nagyon dühös nyugdíjas, mert emellett szülő is, aki jövőt szeretne gyerekeinek, továbbá nagyszülő, aki rendes oktatást akar az unokáinak, és társ is: élete párjával nyugalomban szeretné lezárni életét. Beteg is, és a kórházban nem meghalni, hanem gyógyulni akar járni, normális egészségügyet vár. Állampolgárként olyan kormányt szeretne, ami a népért van, vagyis elszámoltatható, alázatos.

„Nálunk eredmény a közmunka és az adósrabszolgaság. A rokkantakat, az otthonápoltakat, a nyugdíjasokat másodrendű állampolgárként kezelik.”

– folytatta.

A devizásokat is cserben hagyta a kormány és szerinte nem véletlen a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a nyugdíjkorhatár megemelése sem a rabszolgatörvény kapcsán. Szerinte a kormánynak nem a nép szolgálata az első, hanem a saját klientúrája. Beszédét azzal zárta, hogy a magyar állampolgárok változást akarnak. „Vegyük vissza az országot!” – mondta.

Farkas Andrea a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára szakszervezeti munkatársként, magyar emberként is azt gondolja, hogy a magyar munakvállalókat kifizessék, úgy, ahogyan tisztességesen tudnak megélni, a 8 órás munkaidőn belül, ne kelljen túlórát vállalni a tisztességes megélhetésért.

Nem igazságos szerinte, hogy a hivatali kolléginál csökkentik a szabadságot, az ebédijeükben is rendelkezésre kell állniuk, rendkívüli munkavégzésre utasíthatnak. Szerinte az embereknek jogában áll, hogy mást akarjanak, éljenek a jogaikkal. Mindenkire számít, aki nem ért egyet a jelenlegi munkajogi szabályozásokkal. Szerinte ezek biorobottá alacsonytíják és kizsigerelik a munkavállalókat.

Decemberben  a rabszolgatörvényt elfogadták, ez rontja a magyar munkavállalók pozícióját, nélkülük döntöttek róluk – folytatta. Általános sztrájkot összehangoltan keresztül kell szervezni szerinte, a lakosság támogatásával. Kéri, hogy vegyük komolyan a munkavállalók érdekeit, a társadalmi feszültséget közösen oldjuk meg.

„A szakszervezet csak akkor erős, ha te erős vagy, mert te vagy a szakszervezet. ”

Beszédét azzal zárta, hogy buzdította a tömeget, vegyenek részt a szombati budapesti tüntetésen is.

Élő közvetítésünk itt tekinthető meg: