Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint már a Munka Törvénykönyvének hatályba lépése előtt több cég felkészült a 400 órás túlóra bevezetésére.

„Birtokunkban van olyan dokumentum, ami azt bizonyítja, a dolgozót a béren kívüli juttatásról szóló nyilatkozatán keresztül kényszerítik arra, hogy önként vállaljon túlmunkát.”

– mondta Székely a hvg.hu-nak.

A szakszervezeti vezető szerint nagy nevű és kisebb létszámú cégek dolgozóitól is kaptak visszajelzéseket, abban azonban ő sem biztos, hogy a cégek tényleg alkalmazni fogják-e a 400 órás túlmunkát, úgy véli, lehet, csak biztosítékként íratják alá a munkavállalókkal a papírt.

A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán azt mondta a lapnak, a hatályba lépést követő első órákban máris öt olyan cégről szereztek tudomást, amely élne a lehetőséggel.

Egyes helyeken a kollektív szerződést mondták föl, máshol csak kezdeményezték annak újratárgyalását, amikor pedig a szakszervezet megkérdezte, ez összefüggésben áll-e a 400 órás túlórakerettel, azt válaszolták, hogy majd a tárgyalásokon kifejtik.

Az egyik cégnél tavaly megkezdődtek a tárgyalások a kollektív szerződésről, a vezetés azonban december 8-án berekesztette a tárgyalást, amikor már a Parlament előtt volt a rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat. Néhány dolgozó arról számolt be, hogy a beosztásokról döntő főnökök már előálltak a 400 órás túlmunka iránti igénnyel, a cégvezetéstől viszont hivatalosan még nem értesítették őket erről.

László információi szerint két cégnél gondolkodnak sztrájkbizottság felállításában, több szakszervezeti szövetség is sztrájkelőkészítő bizottságot állított fel, azonban Székely szerint

„a sztrájkban elsősorban a dolgozóknak kell részt venni, a törvénymódosítás viszont még olyan friss, hogy ezt nem érzik a bőrükön.”

A hvg.hu a munkáltatói oldalon is érdeklődött a 400 órás túlmunka bevezetésével kapcsolatban. Csalogány György, az AUDI győri özemének szakszervezetének elnökhelyettese azt mondta, számukra az eddigi kollektív szerződés rendelkezései megfelelőek. A Suzuki azt írta, a hatályos Munka Törvénykönyve alapján járnak el (ami lehetővé teszi a 400 órányi túlmunkát),és hozzátették, hogy „napjainkra különösen felértékelődött a stabil és megbízható munkaerő megtartása”, ezért a cég igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy vonzó legyen a dolgozók számára. Arra azonban nem válaszoltak, kihasználják-e a 400 órás túlmunkakeretet.

A Henkel körösladányi gyárában pedig már a túlóratörvény hatályba lépése előtt heti 68 órára emelték a munkaidőkeretet,

ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók heti 5 napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig további 8 óra túlórára hívhatók be.

A cég hozzátette, hogy amennyiben valaki elérné a maximális túlórakeretet, azon felül rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, Dávid Ferenc szerint kevesen próbálkoznak majd meg a 400 órás túlmunka kihasználásával, mivel a szakszervezetek erre az esetre azonnali munkabeszüntetést ígérnek.

„A munkáltatók jól meggondolják a lépést, az egész körül kialakult légkör nem tesz jót a cégeknek. A javaslatnak nagy gazdasági hozadéka nem lesz, a negatív politikai következményeket pedig mindenki látja.”

– mondta a lapnak Dávid, aki korábban rávilágított, a néhány ezer fős városokban található cégek vezethetik be nagyobb eséllyel a 400 órás túlórakeretet, mivel ott kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a dolgozók, ráadásul a munkábajárás után járó kafetériát megszüntette a kormány, vagyis még inkább röghöz kötötte a dolgozókat.