2018 volt az az év, amikor a világ üzleti szféráját domináló, termékeiken keresztül pedig lassan az élet minden apró szegmensét befolyásolni képes techóriások dolgozói először mutattak igazán jelentős, kollektív kiállást azokért az értékekért, amelyeket cégeik annak idején hangzatos küldetésnyilatkozataikban rögzítettek, de azóta egyre kevésbé tisztelnek – legalábbis ezt a tanulságot vonja le a magunk mögött hagyott esztendő munkásmegmozdulásaiból a Wired.com online techmagazin egyik évi végi összefoglaló írása.
Ezek az értékek a cikk által hozott példák alapján csak részben kötődnek közvetlenül a munkások önnön érdekeihez, és legalább ilyen hangsúllyal szerepelt az elmúlt esztendő nagy volumenű tiltakozásainál a társadalmi felelősségvállalás zászlóra tűzése.
Vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nagy technológiai vállalatok dolgozói a saját jogaikért vagy juttatásaikért aggódnának, hanem több olyan esetben is szervezett demonstrációt tartottak, amikor a kezük alól kikerülő termékek működése szerintük a felhasználók érdekeit sértette, és általában a társadalom számára okozott kárt.
Ez utóbbi, eddig szervezett formában nemigen létező ellenállásnak eklatáns példái, amikor a Google és az Amazon dolgozói felemelték a hangjukat az ellen (Google-nél többen felmondtak , négyezren pedig petíciót írtak alá), hogy mesterséges intelligenciát adjanak el a Pentagonnak, illetve hogy arcfelismerő-szoftvert készítsenek a rendőrség számára. A Microsoft és a Salesforce munkaerői pedig azt nem hagyták szó nélkül, hogy felhőalapú szolgáltatást áruljanak azoknak a hatósági szerveknek, amelyek családokat szakítanak szét a mexikói határon a Trump-adminisztráció embertelen intézkedéseinek keretein belül.
Az inspiráció a tiltakozásokhoz a techszférán kívülről érkezett, bár nem volt teljesen független a technológiai újításoktól: ez a Marriott-szállodalánc dolgozóinak mintegy két hónapos sztrájkja volt, akik a világon elsőként bevezetett arcfelismerő-recepciós technológiája ellen álltak ki a San Francisó-i-öböl városaiban (úgy mint San José vagy Oakland), amely bár radikálisan felgyorsítja a becsekkolás folyamatát, nem nehéz belátni, hogy durva visszaélésekre is lehetőséget ad a a vendégek képmásával.
A munkabeszüntetés ugyan az arcfelismerő-szoftver használatának eltörlését nem érte el, de azt igen, hogy a Marriott szabályzatában rögzítette, hogy a jövőben 150 nappal előre értesíti dolgozóit, ha valamilyen új technológia használatát vezeti be. A Wired cikkében idézett egyik Google-dolgozó szerint az olyan megmozdulások, mint a Marriott-munkásoké erős ösztönzők voltak az aktivizálódásukban.
Az adathalászatra alkalmas technológiákkal szembeni kiállás melletti másik nagyon fontos tematikája volt a munkástiltakozásoknak a szexuális zaklatás kérdése, illetve az, ahogyan a cégek reagálnak a zaklatási botrányokra. A legemlékezetesebb tiltakozó akciót a Google munkásai hajtották végre, amikor –erről a Mérce is beszámolt – november első napján több ezren egyszerre kisétáltak a cég irodáiból világszerte, hogy a munka felfüggesztésével tiltakozzanak a főként nők elleni irányuló szexuális bántalmazás és munkahelyi zaklatás ellen.
A botrányt az Android operációs rendszer atyjaként számon tartott Andy Rubin elbocsátásának körülményei robbantották ki, amikor kiderült, a vezető beosztású férfinak azok után ítélt meg a cég 90 millió dolláros végkielégítést, hogy egy korábbi alkalmazottja szexuális zaklatással vádolta meg. A Google belső vizsgálata megalapozottnak találta a vádat, ennek ellenére döntöttek az elképesztő összegű végkielégítés mellett. A BBC már akkor megjegyezte, hogy ez a típusú koordinált tiltakozás eddig példátlan volt a szilícium-völgyi cégek körében, de „az egyre eltökéltebb munkavállalói aktivizmus trendjét követi”.
Jogosan merül fel a kérdés: elterjed-e a Google dolgozóinak hozzáállása, és számíthatunk-e a közeli jövőben hasonló megmozdulásokra a többi nagy techcég munkásai részéről?
A Wirednek még egy névtelenül nyilatkozó Amazon-munkatárs – amely cég hírhedt szakszervezet-ellenes taktikájáról – is arról beszélt, hogy bár eddig abban a hitben volt mindenki a cégnél, hogy az Amazon dolgozói jóval kevésbé bátrak és sokkal pragmatikusabbak annál, mintsem a Google-munkavállalók példáját kövessék, már náluk is egyre hangosabbak és ellenállóbbak például az olyan kérdésekben, mint a rendőrség számára készítendő arcfelismerő program, vagy a hajléktalan embereket támogatására fordítandó különadó megtagadása vezetőség részéről, amelyet Seattle városa vettet volna ki az óriáscégre.
Forrás: Wired.com
