Szerdán dönt a parlament a közigazgatási bíróságokról szóló törvényről. A kormánypárti többség várhatóan elfogadja majd a jogszabályt, amely teljesen megváltoztatja az igazságszolgáltatást.

A közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály egy olyan új bírói kart hoz majd létre, amelynek tagjait a Fidesz választhatja ki, és amely a legfontosabb az állami eljárásokkal kapcsolatos perekben dönt majd. Az új bíróság fog dönteni majd például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal kapcsolatos ügyekben, de hozzá tartozik majd többek között a közérdekű adatkérések, közbeszerzések, tüntetések és sztrájkok jogosságának elbíráslása is. Érezzük a súlyát amikor az adóügyekben, egy sztrájkról, vagy egy tüntetés jogosságáról egy Fideszes bíró dönt majd?

Az új bíróság bíráit pedig lényegében a Fidesz nevezi ki.

A törvényjavaslat szerint ugyanis az igazságügyi miniszter döntheti majd el ki lehet Közigazgatási bíró és ki nem.  Ahogy a Helsinki Bizottság írja, „a törvényjavaslat szerint a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.”

De nem csak a kinevezések, hanem a jutalmazások  is az igazságügyi miniszter döntésétől függnek majd. A  miniszter a bírók előléptetésekről és magasabb fizetésekről is dönthet.

Hogy miért nem halott eddig erről az olvasó? Sajnos erre nem tudok válaszolni. Mi több mint 10 cikkben foglalkoztunk a törvénnyel (ez is kevés volt), írtunk arról is, hogy tök üresek voltak a padok a parlamenti vitán, és írtunk arról, is hogy nem lehet, hogy ezt a törvény néma csöndben fogadják el. Mégis megteszik majd szerdán, mindenfajta tiltakozás nélkül.

Nem tiltakoztak az ellenzéki pártok, nem nagyon írt erről a sajtó, az emberi jogi szervezetek írtak közleményeket a témában, nem álltak ki a jogászok, a bírók, az ügyvédek, de nem volt tüntetés, de még „látványos flash mob” sem.

A magyar demokrácia egyik legfontosabb megmaradt intézménye nem tapsvihar közepette, hanem teljes kussban fog kimúlni. Talán, ha megtaláljuk az okokat miért történt ez így, akkor egyszer még lesz független igazságszolgáltatás Magyarországon.