Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt ma tartotta éves beszámolóját Polt Péter, legfőbb ügyész. A meghallgatáson Polt olyanokat mondott, hogy az ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját. Amire a bizonyára sok magyar annyit mondana csupán: Tiborcz István.

De a bizottsági meghallgatásnak talán nem is ez volt a legabszurdabb jelenete, hanem az, amely a Párbeszéd frakcióvezetőjével, Szabó Tímeával esett meg. A politikus arról a nemrégiben a Direkt 36 által feltárt esetről kérdezte volna a főügyészt, amelyből kiderült: oroszországi fegyverkereskedők mexikói drogkartellnek adtak volna el a Honvédelmi Minisztérium által leselejtezett fegyvereket. A tranzakció végül nem sikerült, mert az amerikai Kábítószer-ellenes Hatóság (DEA) tőrbe csalta az illegális kereskedőket, és a TEK segítségével rajtuk is ütött.

Szabót az érdekelte volna, újraindítja-e a nyomozást az ügyészség, amiért a Honvédelmi Minisztérium áron alul adott el leselejtezett fegyvereket, amelyekhez orosz csempészek jutottak hozzá.

Az első megkérdezésre Polt csupán annyit válaszolt: „nem tudom beazonosítani az ügyet”. Ekkor Szabó szerette volna felfrissíteni Polt memóriáját, ám erre nem kapott lehetőséget, hiszen az ülés levezetőjétől csupán 15 másodperces reakcióra kapott időt. Az esetről készült felvételt a Párbeszéd politikusa saját Facebook-oldalán tette közzé.

Szabó egyébként összesen 4 percet kapott arra, hogy frakcióvezetőként feltegye kérdéseit, ebből a 4 perces keretből maradt már csak 15  másodperce, mindent, amit ezután mondott, az sűrű közbeszólások zavarták meg.

Az alaptörvény 29. cikke rendelkezik arról, hogy a legfőbb ügyésznek évente beszámolót kell tartani az Országgyűlés mint népképviseleti szerv előtt. Azt már nem szabályozza az alaptörvény, hogy ez azt is jelenti-e, hogy az ellenzéki képviselőknek is elégséges teret kell adni, hogy elszámoltathassák a főügyészt. A Fidesz szerint – látszólag – nem.

Poltot, aki 1993 és 1995 között a Fidesz tagja is volt, sokan vádolják azzal, hogy politikai részrehajlással látja el feladatát. Csak az idei ősz terméséből érdemes felidézni, hogy a legfőbb ügyész olyan kormányközeli embereket érintő ügyekben nem indított nyomozást, ahol ehhez mindenképp megalapozott lett volna a gyanú. Ilyen például a miniszterelnök vejéhez köthető Eliosnak az ügye, amellyel kapcsolatban az EU csalás elleni hivatala elég alaposan dokumentálta a bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúját. De hasonló a Microsoft-botrány is, amelyet az amerikai FBI tárt fel, de amellyel kapcsolatban a magyar ügyészség „bűncselekmény gyanúja hiányában” nem indított eljárást.