Egy emberként háborodtak fel a dolgozók érdekvédő szervezetei a Fidesz két nappal ezelőtt benyújtott törvényjavaslata miatt, amely a Munka Törvénykönyvét módosítaná több ponton is. A javaslat értelmében az egy évben elrendelhető túlmunka időkerete 250 óráról 400 órára nőne, a jelenlegi maximális 1 évről pedig 3 évre emelkedne az egyenlőtlen munkaidőben dolgozók munkaidőkerete is, ha a módosítást az országgyűlés elfogadja.
Azóta, hogy kedden újra napvilágot látott a 2017 tavaszán egyszer már belengetett, de akkor hamvába holt törvényjavaslat, a szakszervezetek sorra hangot adnak dühös reakcióiknak.
A tegnapi napon adta ki közös közleményét a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyben értetlenségüknek adtak hangot a képviselői indítványok láttán. Szerintük ismét egy olyan javaslat került az országgyűlés elé, amely lerontaná a Munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit.
„A javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése” – írják. Hozzáteszik, hogy a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere („technikai vagy munkaszervezési okok”) már jelenleg is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban, ezen pedig az új javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer sem javít. Hangsúlyozzák azt is, hogy
a javasolt hároméves munkaidőkeret irreálisan sok abból a szempontból is, hogy sokszor maguk a munkaviszonyok sem érik el ezt az időtartamot.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete pénteken kiadott közleményében azt emelte ki, hogy a javaslat esetleges bevezetése és az általa kifejtett hatás még a munkáltatók érdekét sem szolgálja. Álláspontunk szerint ugyanis a munkaerőhiány megoldására ez a kezdeményezés nem megoldás.
„Határozott véleményünk, hogy ez az indítvány a gyakorlati tényeket, a munkavállalókra gyakorolt káros hatást, annak következményét nem veszi figyelembe” – közölték.
Példaként említik, hogy közel száz fő aláírásával szakszervezeti és nem szakszervezeti tagok támogatásával a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft-nál etikai vizsgálat indult a napokban az egyik helyi vezetővel szemben annak kapcsán, hogy
a munkavállalók nem tudják elfogadni a folyamatos napi szintű túlóráknak az elrendelését és a helyi vezető nyomásgyakorlással próbálja megtörni a dolgozói ellenállást.
Szerintük ez a példa is azt mutatja, hogy a törvényjavaslat ilyen helyzetek sokaságát fogja eredményezni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség még szerdán összegezte a törvénymódosítás várható következményeit. Szerintük amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára.
„Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek” – írják.
Ez pedig szerintük oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. Ennek következményeképpen pedig szerintük előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.
A szervezet szerint az indítvány elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte az ügyben.
Mint arról korábban írtunk, az indítványt előterjesztő Kósa Lajosnak és Szatmári Kristófnak azt üzente a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, hogy próbálják ki, milyen néhány feszített műszakot végigdolgozni egy gumigyárban.
Határozottan elutasította a módosítást a Vasas Szakszervezeti Szövetség is, ők is főleg a hároméves munkaidőkeret lehetőségét kifogásolták. Szerintük a változtatás eredményeképpen tovább nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága,
amely a munkaidő beosztása terén ma is a legnagyobb. Arra hivatkoznak, hogy a munkaügyi ellenőrzések eredményei szerint a túlóráztatással, munkaidővel kapcsolatos jogsértések az összes jogsértés nagyjából negyedét teszik ki, és már az egyéves forma is megterhelő a munkavállalók számára.
A törvényjavaslatról november 27-én kedden vitáznak az országgyűlési képviselők. Az ATV Híradó szerint a szakszervezetek ma elnökségi ülést tartanak a hatékony tiltakozás érdekében.
