Egyeztetésbe kezdenek a szakszervezetekkel  hogy ismét visszaverjék a munka törvénykönyvének tervezett módosítását – többek között ez szerepel a az ellenzéki pártok tervezett lépései között a jövő héten parlament elé fideszes javaslat kapcsán.

Egy rabszolgatörvény elfogadásával nem fog megoldódni a munkaerőhiány – az MSZP így kommentálta a törvényjavaslatot, amely  évi 250 óráról 400 órára emelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét.

A szocialisták szerint elfogadhatatlan, hogy amíg a visegrádi országok lehagytak minket a bérek tekintetében is, addig

a Fidesz a munkaerőhiányt a túlóra megnövelésével, kötelező robot elrendelésével akarja enyhíteni.

Hozzáteszik, hogy a munka törvénykönyvének újabb munkavállaló-ellenes változtatása helyett az elnyomó hatalomnak azon kellene dolgoznia, hogy kezelje a kivándorlási válságot, ami a munkaerőhiány legfőbb oka. Azt írták, egyeztetnek a munkavállalók érdekképviseleti vezetőivel, mert támogatják a munkavállalók érdekvédelmi harcát és a szakszervezeteik törekvéseit.

Az ügy érdekében szintén felkeresi a szakszervezeteket a Jobbik:

a párt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Pintér Tamás, a párt országgyűlési képviselője család- és életellenesnek nevezve a javaslatot.

A politikus szerint a módosítással heti egy helyett csak havi egy pihenőnapjuk maradna a dolgozóknak, az „arcpirító módon évi 250-ről 400-ra emelt túlórakeretet” pedig nem egy, hanem hároméves átlagban kellene számítani. Szerinte ez csalásokhoz vezethet, de ahhoz is, hogy az egészséges határon túl terhelik a munkavállalókat.

Hozzátette, így a megemelt túlóraszám miatt egy magyar dolgozóval akár 14 hónapnyi munkát is elvégeztethetnek, holott nem a munkaórák számát, hanem a kétkezi munkások bérét kellene megemelni. Az indítványt megdöbbentőnek nevezte Pintér, azt már kevésbé, hogy az két fideszes képviselő indítványaként, azaz arról a szakszervezetekkel és a munkaadókkal folytatott egyeztetéseket, vitákat elkerülve tárgyal a törvényhozás.

Szintén az egyeztetést hiányolta a Demokratikus Koalíció. A párt szakpolitikusa, Nemes Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján arra szólította fel a Fideszt, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, amely évi 250 óráról 400 órára emelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét.

Nemes Gábor kiemelte, hogy ha a mostani javaslatot elfogadják, akkor napi tíz órányi munkára lehet majd kötelezni a dolgozókat.

A túlórák száma pedig évente akár tíz hetet is kitehet

– tette hozzá.

Nemes Gábor arra is kitért, hogy a módosító indítvány alapján a munkaidőkeret elszámolása három évre emelkedik, ezért nem lehet tudni, hogy a korábbi esztendőkben végzett túlmunkát milyen alapbérből számolják majd ki.

Az LMP frakcióvezető-helyettese csütörtökön arról beszélt, hogy a kormánynak fontosabb a multik profitja, mint a munkavállalók érdekei.

Csárdi Antal úgy fogalmazott, hogy ezzel „csúsztatva, bújtatva” bevezetnék a heti hatnapos munkahetet.

Európai uniós összehasonlításban már most is a magyar munkavállalók dolgoznak a legtöbbet, miközben a magas munkaterheléshez méltatlanul alacsony fizetések társulnak

– jelentette ki.

A frakcióvezető-helyettes azt a kérdést címezte az indítványt jegyző fideszes politikusokhoz, hogy kiket képviselnek: azokat az embereket, akik megválasztották őket, vagy a német multinacionális cégeket? A javaslat ugyanis azt mutatja, hogy a két képviselő szembefordul a választóival és a multinacionális cégek profitszerző képességét növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságának árán – mondta.

(MTI)