Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A gödiek tiltakoznak a Samsung veszélyesanyag-tárolója ellen, de a pénz és az állam diktál

Ez a cikk 6 éves.

A Samsung először 2001-ben tette be a lábát Gödre, ekkor még televíziókhoz gyártott katódsugárcsöveket („képcsöveket”), 2014-ben azonban bezárt a gyár, 2017-ig pedig használatlanul állt. Az elektromos autók megjelenésével hirtelen nagy lett az igény az akkumulátorokra, így a parlagon heverő gyár átállt elektromos autókba való akkumulátorok gyártására, a tesztüzem tavaly kezdődött meg.

Orbán Viktor a gödi gyár átadásán; Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

„Ezzel a beruházással a jövő költözött be Gödre” – mondta Orbán Viktor a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának tavaly májusi megnyitóján Gödön. A kormánynak nem titkolt terve Magyarország újraiparosítása, amiben nagy szerepet játszik az autóipar. A tesztüzem után idén már meg is kezdődött a Samsung-gyár bővítésének engedélyezése, ugyanis az akkumulátorgyártáshoz szükséges elektrolittárolót már a próbaüzem után kinőtte a gyár, így szükség lesz egy újabb tároló kiépítésére, ami persze több veszélyes anyag tárolását is jelenti.

Az engedélyezési folyamatot nagyban gyorsítja, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette az új elektrolittároló építését, a nagy sietségben azonban a lakossággal való kommunikáció igencsak hiányosra sikeredett mind a Samsung, mind Göd önkormányzata részéről.

Pedig a veszélyesanyag-tárolóval bővülő gyár mellett élő több száz ember nem kér az Orbán Viktor által felvázolt jövőből. Múlt héten közmeghallgatást tartott a gödi önkormányzat képviselőtestülete, amelyen igen szép számban jelentek meg a felháborodott gödi lakosok.

A mostani közmeghallgatás tematikusan kizárólag az elektrolittároló biztonsági elemzéséről szólt, erre Markó József, a város polgármestere már az ülés elején felhívta a figyelmet, ugyanis egy korábbi alkalommal tartott közmeghallgatáson szó volt már minden egyébről, például a Samsung terjeszkedése miatt kiirtott 25 hektárnyi erdőről, illetve a környező országokból, elsősorban Ukrajnából érkező vendégmunkásoknak tervezett munkásszállóról (utóbbit végül a lakosság nyomására elvetették).

Egy népszerű közmeghallgatás

Közmeghallgatás valószínűleg nem volt még olyan népszerű, mint a meghirdetett gödi esemény. A terem megtelt, sokaknak nem jutott szék, de volt olyan is, aki a terembe se fért már be. A másik oldalon megjelent a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Katasztrófavédelem két képviselője, a Pest Megyei Kormányhivatal egy képviselője, a Samsung négy képviselője, illetve a tervezett elektrolittároló biztonsági elemzését készítő cég vezetője.

A megjelent lakosok hamar rátérhettek az őket érintő kérdésekre az elektrolittárolóval kapcsolatban. A legtöbb embert természetesen az érdekelte, biztonságban élhetnek-e a gyár mellett a továbbiakban, milyen baleset történhet, és az milyen hatással lehet a lakosságra, illetve mi a teendő, ha baleset történik.

Közmeghallgatás Gödön; kép: Mérce

Az elektrolittároló biztonsági elemzését a Generisk Kft. készítette, a lakosság aggodalmát a cég ügyvezetője, Korda Eszter igyekezett eloszlatni – több (de inkább) kevesebb sikerrel. A szakértő elmagyarázta, hogy az akkumulátorgyártás egyik alapanyaga az elektrolit, amelyből robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve halálos is lehet.

Ahhoz azonban, hogy ez a gáz kiszabaduljon a gyárból a lakott területre, elég sok kedvezőtlen körülménynek kell egyszerre teljesülnie: a legrosszabb eshetőség nagyjából az lehet, hogy az elektrolittároló mind a 8 darab, 20 köbméteres tartályából kifolyik az elektrolit, meggyullad, a tüzet nem tudja megfékezni az automata tűzoltó rendszer (vagy egyáltalán nem is működik), így a mérgező hidrogén-fluorid gáz a levegőbe kerül, mindeközben pedig a szél nem az uralkodó szélirány szerint fúj, hanem a lakott terület felé.

Mindennek nagyon kicsi az esélye, a gyártól pár száz méterre élő embereket azonban ez kicsit sem nyugtatta meg, a baleset esélye ugyanis sosem zárható ki teljesen. Volt, aki a 2010-es vörösiszap-katasztrófát emlegette, valaki pedig azért nem tartotta megnyugtatónak a biztonsági elemzést, mert úgyis „mindenhol a pénz diktál, mindenhol alá lehet rendelni mindent az üzleti érdekeknek, mindenből ki lehet spórolni mindent”, így ami papíron biztonságosnak lett minősítve, a valóságban nem biztos, hogy az.

Az uralkodó széljárás szintén nem bizonyult megnyugtató tényezőnek. A megjelentek kíváncsiak voltak rá, honnan gyűjtött meteorológiai adatokat a cég a biztonsági elemzéshez, amire először azt a homályos választ kapták a szakértőtől, hogy a városhoz legközelebb eső meteorológiai állomás adatai alapján dolgoztak, ami egész pontosan egy óbudai meteorológiai állomás. Ennek hallatán többen is felhördültek, mondván, hogy aki már régóta Gödön él, tapasztalt egy s mást a szélirányt illetően, és egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy fúj a szél, mint Budapesten, ezért azt kérték, vizsgálja meg egy szakértő a helyi széljárást. A cég vezetője szerint azonban

„mikroklimatikus körülmények” figyelembe vételére nincs lehetőség,

így marad a budapesti széljárás a mérce.

Kép a biztonsági elemzésből; a teljes elemzés: https://goo.gl/PbfYYs

A szakértőből ráadásul azt is sikerült végül kihúzni, mi történhet azzal, aki egy balesetet követően belélegzi a mérgező füstöt – a választól nem lett népszerűbb az elektrolittároló: „Ha fél óráig szabad térben tartózkodik, és benne van az ábrán látható csóvában, ha a piros zónában tartózkodik, akkor meg fog halni, ha a sárga zónában, akkor 10 százalékos valószínűséggel fog meghalni, ha a citromsárga zónában tartózkodik, akkor 1 százalékos eséllyel fog meghalni.

Biztos halál tehát csak a gyár területén fordulhat elő, azt viszont nehéz nem észrevenni, hogy a csóva sárga részébe (10%-os halálozási esély) más szélirány esetén beleesik egy egész településrész. Az is kiderült, hogy a hatástanulmány az életük közepén járó, egészséges embereket vette alapul, ezért volt, aki amiatt aggódott, milyen hatással lehet egy kisgyerekre vagy egy idős emberre akár kevesebb idő alatt a mérgező füst, erre azonban csak egy szűkszavú válasz érkezett arról, hogy rájuk nézve is megfelelőek az eredmények.

A szakértő leginkább azzal igyekezett csillapítani az egyre hevesebb tiltakozást, hogy ez a kockázat elfogadható mértékű, ha a Samsung végrehajtja a biztonságnövelő intézkedéseket, amelyeket a két lépcsős biztonsági engedélyezés során vissza is ellenőriznek. A hidrogén-fluorid pedig sok üzemben jelen van, baleset még nem történt vele.

A lakosság arra is kíváncsi volt, miért nincs kiépítve a Samsung környékén az úgynevezett MoLaRi  (vagyis Monitoring és Lakossági Riasztó) rendszer, amit a vörösiszap-katasztrófa után fejlesztett ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. A MoLaRi  az alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében kiépíthető meteorológiai és vegyi monitoring, illetve lakossági riasztó rendszer, amelynek kiépítésével nem csak a Samsung figyelné 24 órában a gyár területét, hanem a gyártól független rendszer is, ami többek szerint megnyugtató lenne.

A veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező meghibásodás/baleset miatt veszélyes vegyi anyag (gáz) kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített mérőszondák (monitoring végpontok) mérik, és ezzel párhuzamosan jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén is. A 24 órás ügyeleti rendszerben működő katasztrófavédelmi ügyeleten a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren (riasztó végpontokon) keresztül az érintett lakosságot riasztják, illetve értesítik a magatartási szabályokról.

A legtöbb embert az érdekelte a leginkább, mi a teendő, ha baleset történik, és a feljebb említett lehető legrosszabb körülmények teljesülnek egyszerre, vagyis ha a mérgező gáz eléri a lakott területet. Ebben az esetben ki és milyen módon tájékoztatja a lakosságot, létezik-e menekülő útvonal ilyen esetre?

A szakértő szerint ebben az esetben nem kell másodpercek alatt intézkedni, ezért a katasztrófavédelem eljárásmenetének megfelelően „jön egy szirénázó tűzoltóautó, bekopogtatnak mindenkihez”, és elmondják, mi a teendő. A MoLaRi rendszerrel kapcsolatban azt mondta, a már meglévő veszélyes anyagokkal működő üzemekben sincs kiépítve a rendszer, mivel nem kötelező. A Katasztrófavédelem részéről megjelent képviselők viszont azt ígérték, továbbítják a lakossági igényt az illetékeseknek.

Oda nem tartozó kérdések és felkészületlen lakosok

A közmeghallgatáson felszólalt Rónai Sándor, a DK képviselője is, aki azzal kezdte mondandóját, hogy az Alaptörvény kimondja: Magyarország elfogadja és érvényesíti mindenkinek az egészséges környezethez való jogát.

„Ez Gödön úgy valósul meg, hogy amíg itt vannak a TV-stábok, addig Orbán Viktor ültet egy fát, aztán maguk kiirtanak egy erdőt. Ez úgy valósul meg, hogy az egykori nyaraló és hétvégi várost egy veszélyes ipari várossá teszik.”

Szerinte tavasszal még szó sem volt 200 tonna elektrolit tárolásáról. Úgy gondolja, a polgármester lepöcköli magáról a felelősséget: azt mondja, hogy a döntés nem az önkormányzaté, hanem a Pest Megyei Kormányhivatalé. „Hogy is van a szlogenje, polgármester úr? – Előttünk a város, mögöttünk a kormány” – emlékeztetett. Majd megkérdezte, nincs-e annyi befolyása a polgármesternek, hogy szól a „derék kormánypárti kollégáknak”, hogy a gödiek nem kérnek 200 tonna elektrolitot. Rónait többek közt az is érdekelte, tervezi-e megkérdezni erről a lakosság véleményét, „úgyis divat maguknál konzultálni” – mondta.

Markó erre írásban akart válaszolni, mivel szerinte Rónai általános politikai kérdéseket tett fel, ez pedig egy tematikus közmeghallgatás. A népharag azonban győzedelmeskedett, a lakosok addig követelték a szóbeli választ, amíg végül ez meg nem történt.

A polgármester akár egy helyi népszavazásnak is áll elébe, de szerinte a korábbi gödi népszavazások sikertelenségéből kiindulva nem lenne sok értelme. A kivágott erdővel kapcsolatban tisztázta a helyzetet: az erdő állami tulajdonban volt, a kezelője pedig a Pilisi Parkerdő Zrt., ezért az önkormányzat semmit sem tehetett a 25 hektárnyi erdő megmentéséért, amit ráadásul nem Gödön ültetnek újra, hanem Pest megye egyéb részein. A polgármester viszont garanciát vállalt arra, hogy a Samsunggal szemben, az út másik felén 50 hektárnyi erdőt fog telepíteni a város tavasszal (amihez a földet még nem vásárolták meg).

A polgármester szerint szinte semmilyen bevétel nem folyik be a városba, pedig kell iskola, bölcsőde, utakat kell építeni, meg kell oldani a vízelvezetést, amire most nincsen pénz. Viszont ha beindul a Samsungban a nagyüzemi gyártás, 30 éves előreugrást hozhat a városnak a cég által fizetett több tízmilliárdos adóbevétel.

Sőt, azt is megígérte, hogy néhány év múlva az egész városban csökkentik az iparűzési adót, így minden vállalkozó jól jár majd.

Amikor újra eluralkodtak az érzelmek a teremben, egyszer csak magához ragadta a mikrofont a cég EHS (a gyár környezetvédelemért, egészségvédelemért és munkabiztonságért felelős szakembereinek csoportja) vezetője, aki durván leteremtette a gödieket az ellenérzéseik miatt. Elmondta, hogy ő dolgozott már felső küszöbös veszélyes üzemben, ahol az út túloldalán lakóházak voltak.

„Ilyen jellegű negatív hozzáállással és személyeskedéssel én a pályafutásom során nem találkoztam”

– mondta, miután érezhetően nem nyugodtak meg a gödiek attól, hogy más városokban található veszélyes üzemekkel példálózik. Szerinte felkészületlenül érkeztek az emberek a közmeghallgatásra, holott a város honlapján közzé van téve az – egyébként 150 oldalra rúgó –  biztonsági elemzés, így „nem most kellene szembesülniük a dolgokkal”.

Nem mintha a lakosságnak volna beleszólása

Az információs asszimmetriát egyébként a lakosság „mulasztásán” túl az is fokozta, hogy a  Samsung magyarul nem beszélő képviselői számára senki sem tolmácsolta szinkronban a teljes párbeszédet. A maratoni 4 órás meghallgatás végéhez közeledve felszólalt a Samsung HR-igazgatója is (koreaiul), akit magyarul is beszélő kollégája tolmácsolt a gödieknek. Ő azzal példálózott, hogy

a mobiltelefon akkumulátoráról is tudjuk, hogy felrobbanhat, mégis mindig magunkkal hordjuk, így az elektromos autók akkumulátorába szánt elektrolittól sem kell tartani (ez a példa egyébként különösen szerencsétlen annak fényében, hogy a Samsung Galaxy Note 7 telefonok akkumulátorai gyakran tényleg felrobbantak).

A HR-igazgató elmondta , hogy szeretnének elnézést kérni a Samsung részéről valóban hiányos kommunikációért. A jövőben igyekeznek jobban odafigyelni a lakossággal való kommunikációra, illetve szeretnének társadalmi vállalásokkal hozzájárulni Göd fejlődéséhez is, első ilyen vállalásuk egy „Smart School rendszer” ajándékozása volt a helyi iskolának. Szeretnének ehhez hasonló társadalmi lépéseket minél gyakrabban tenni a város felé, ha pedig elkészül a gyár, szeretnék meghívni a lakosságot, hogy a saját szemükkel lássák, milyen biztonságos. Az alpolgármester egyébként hozzátette, korábban kifejezetten kérte a Samsungot, hogy alakítson ki közvetlen kommunikációs csatornát a lakossággal, de ezt azóta sem tette meg a cég.

A legnépszerűbb társadalmi lépés mégis minden bizonnyal az lenne, ha nem épülne meg az elektrolittároló: a lakosság leginkább érintett része egyértelműen kifejezte a közmeghallgatáson, hogy nem szeretné, ha megépülne az egység, a polgármester szerint azonban ez nem megfelelő kifogás. Jegyzőkönyvbe vették ugyan a tiltakozást, amit a hatóság figyelembe fog venni az engedélyezés során,

Markó szerint viszont szakmailag alátámasztott érvek kellenek a lakosság részéről.

A polgármester többször is elmondta, a város tehetetlen (mivel kormányzatilag kiemelt beruházásról van szó), az önkormányzat nem szólhat bele az engedélyezési folyamatba, és amúgy is nagyon jól jönne, ha a Samsung Gödön fizetné be az iparűzési adóját. Hogy a gyár mellett lakók ingatlanjainak értéke mennyit zuhan, hogy milyen zajterhelésnek és esetleges veszélyeknek lehet kitéve a lakosság, az a többmilliárdos adóbevétel ígérete mellett tehát egyértelműen eltörpül.

Címlapkép: Szigetváry Zsolt / MTI