A budakalászi önkormányzat hétfőn arról tett közzé cikket a honlapján, hogy az intézmény mennyi mindent tett a hajléktalan emberek érdekében az elmúlt években. Egy helyi civil szervezet árnyalta a képet.
„Ma az önkormányzat emberségből ötöst adott magának. Mi kicsit gyengébb osztályzatot írnánk be az e-naplóba, de talán görbülne. Folyamatosan nyomon követve-segítve ugyanis a helyi rászoruló családok, emberek életét úgy látjuk, van még mit csiszolnia a hivatalnak az empatikus készségén”
– írja a CivilKalász Facebook bejegyzésben. A helyi ügyekkel foglalkozó civil szervezet szerint a budakalászi önkormányzat közel se kezelte annyira jól a hajléktalanság kérdését, ahogy azt az intézmény cikkében beállította.
A budakalászi önkormányzat „Biztonságban lesz éjszakánként a budakalászi hajléktalan” című cikkében arról ír, hogy a településen élő hajléktalan férfi („Budakalászon két főt érinthet a hajléktalanság kérdése. A feltételes módot az indokolja, hogy a két érintett személy határozottan tagadja, hogy hajléktalanok lennének” – írják a cikkben) élete minőségi javuláson ment keresztül, miután az önkormányzat megállapodást kötött a budapesti Éjjeli Menedékhely hajléktalanszállóval a budakalászi hajléktalan emberek ellátására.
A cikkben részletezik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai szállójának szolgáltatásait (ahol egyébként csak férfiak szállhatnak meg – azt a cikk nem említi, hogy a budakalászi hajléktalan nőknek milyen lehetőségei vannak), majd azzal zárul a szöveg, hogy a férfi, „akit rendszeresen láthatunk padokon” Budakalászon már bejár a kijelölt hajléktalanszállóra, „így az egyre hűvösödő időben sorsa megnyugtatóbb.”
Arról a cikk nem tesz említést, hogy ugyanezt a férfit a hajléktalantörvény életbe lépését követő első napon már „fél focicsapatnyi rendőr/rendész” vette körbe, és próbálta rávenni, hogy menjen szállóra. Ezt már a CivilKalász Facebook bejegyzése tette hozzá a történethez. Akkor azért nem lehetett következménye a rendőri fellépésnek, mert a férfi rendelkezik lakcímkártyával, és állította, hogy a barátainál szokott aludni. Tehát az életvitelszerű közterületen tartózkodást nem tudták nála bizonyítani.
Az esetet követő napon azonban a férfit – akiről az önkormányzat cikke azt írja, hogy korábban autószerelőként dolgozott Budakalászon, de munkája megszűnt, párkapcsolata felbomlott és lakását elvesztette, így került utcára – a CivilKalász állítása szerint
a rendőrség 40 ezer forintra büntette egy eldobott cigarettacsikk miatt. Ahogy a civil szervezet kiemeli, bár ők maguk is fontosnak tartják a környezetvédelmet, ebben az esetben viszont azt érzik, „nem a város tisztaságának megóvása volt az elsődleges cél.”
A CivilKalász arra is felhívja a figyelmet, hogy korábban, egészen 2015. június 30-ig működött Budakalászon egy hajléktalanszálló, de az önkormányzat ekkor felmondta a Vöröskereszttel kötött ellátási szerződést. Többek közt azért, mert a szálló „egy igen értékes, jó fekvésű, más célra jobban hasznosítható terület része”. Ezt követően a szentendrei hajléktalanszállóval kötöttek szerződést, de tavaly ez is megszűnt. A CivilKalász állítása szerint az önkormányzat csak azután kötötte meg a mostani szerződést a Dankó utcai szállóval, miután a civilek többször is megkeresték ezzel kapcsolatban a városvezetést.
A Budakalászon élő hajléktalan embereknek tehát a szabálysértési törvény életbe lépését követően törvényi kötelezettsége, hogy minden éjszaka elutazzanak egy pesti szállóra (a Budakalász és a Dankó utca közötti táv tömegközlekedéssel nagyjából egy óra, autóval fél óra), különben kockáztatják, hogy megbírságolják, vagy eljárást indítanak ellenük. És mindezt azért, mert a budakalászi önkormányzat szerette volna a városban korábban létező hajléktalanszálló épületét másra használni.
