Nyáron fogadta el a kormány a 2019-re vonatkozó adótörvény módosításokat, melyek eltörlik a munkavállalók és a munkáltatók számára is kedvezményes béren kívüli juttatásokat,vagyis a kafetériát – legalábbis a jelenlegi formájában. Januártól mindkét fél nehéz helyzetbe kerülhet, ugyanis egy kutatás alapján a cégek túlnyomó többsége ugyan nem szeretné megszüntetni az eddig kínált kafetériaelemeket, sőt, a többség próbálja a juttatások nettó értékét is megtartani 2019-re, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) szerint
nem túl valószínű, hogy képesek lesznek az eddigi nettó összeggel megegyező kafetériát biztosítani a dolgozóknak, miközben az akár másfélszer, kétszer akkora terhet jelent számukra.
A béren kívüli juttatások ugyan nem szűnnek meg létezni, az új adótörvények miatt éppenséggel csak a lényegük veszik el, ugyanis a minden fél számára kedvezményes béren kívüli juttatások adókulcsa többszörösére emelkedik. A kedvezmény lényege eddig az volt, hogy minden kafetériaelemre (pl. lakás vagy diákhitel törlesztés, lakhatási támogatás) 0%-os adókulcs volt érvényes,
január 1-től azonban hirtelen 81,97%-os adókulccsal adóznak majd. Az eddig 40,71%-os adóteherrel adózó Erzsébet-utalvány, étkezési utalvány és iskolatámogatási utalvány adóterhe szintén 81,97%-osra ugrik.
A szakszervezeti szövetség szerint a béren kívüli juttatások béresítése elsőre jól hangzik, mivel ebből arra következtethetünk, hogy több lesz a bér. A kézhez kapott fizetés összege azonban csökkenni fog. Az EVDSZ közép- és nagyvállalatokra vonatkozóan kiszámította, hogy még ha a munkáltató a legkorrektebben jár is el, vagyis ugyanakkora összeggel növeli a dolgozók bérét, mint amennyit eddig a béren kívüli juttatásként kapott, a munkavállaló akkor is havonta 30 ezer forinttal kevesebb pénzt kap.
„Ha a kormány nem változtat a szándékán, akkor a 2018-as családok éve után 2019 a rosszabbul kereső családok éve lesz.”
– mondta Nagy Sándor, a szakszervezeti szövetség elnökségi tagja. Az EVDSZ szerint a béren kívüli juttatások ellehetetlenítése nem egyezik a kormány családbarát politikájával, nem segíti a munkaerőhiány kezelését és az öngondoskodást sem, a jelentős nettó jövedelemcsökkenés pedig tönkreteheti az elmúlt években tapasztalható bérfelzárkóztatási eredményeket, illetve még távolabb kerülünk a nyugat-európai munkavállalók jövedelmi szintjeitől.
„Ha lesz is olyan munkáltató, amelyik kompenzálja a kormányzat zseblyukasztását, az csak egy egyébként is betervezett béremelés rovására teheti. Így végeredményben mindenképp rosszul jár majd az a nagyjából 1,5 millió magyar, aki jelenleg a béren kívüli juttatás valamely formájában részesül„
– mondta Nagy Sándor.
Az EVDSZ arra kéri a kormányt, hogy még időben gondolja át az elfogadott adójogszabályok várható következményeit, vegye fontolóra a 2019. évi adótörvény módosítását, és legalább a saját maga által megfogalmazott társadalompolitikai célokkal ne kerüljön ellentmondásba, hozza összhangba a törvényalkotási tevékenységét.
Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ), a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) november 6-án demonstrációt is tart a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen.
