Volt vita bőven az új Nemzeti alaptanterv (NAT) körül: szakmai szervezetek sokasága bírálta már azt is, hogy lényegében úgy készült el, hogy csak utólag lehetett róla véleményt mondani, azt pedig az elmúlt évek oktatásügyi változásaiból már megtapasztalhatták a szakértők, hogy hacsak nem a kormány kedvenc szervezeteinek soraiban ülnek, akkor a véleményük nem sokat számít…

Így bár sokan fogalmazták meg a NAT-tal szemben is a kritikákat, sőt, azt az Oktatási Hivatalnak is megküldték, nem sok remény volt arra, hogy ezeket a kritikákat a NAT készítői megszívlelik.

Épp ezért némileg meglepő, hogy a Magyar Hírlap arról ír, hogy már novemberre elkészülhet az alaptanterv módosított verziója.

A lapnak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár is megerősítette, hogy a minisztériumban jelentős mértékben átdolgozzák a tervezetet.

Ám ha igazak a lap információi, nincs okunk meglepettségre, a NAT ugyanis olyan irányból kapott kritikát, ahonnan illik komolyan venni.

„Mi egy elég jó alaptantervet kívántunk létrehozni. Tessék jobbat csinálni” – fakadt ki Csépe Valéria nemrég egy konferencián.

A Magyar Hírlap pedig azt írja: „sokan bírálják a NAT-tervezetet elsősorban annak liberális szellemisége, illetve a hiányzó nemzeti jelleg miatt”.

Vagyis a kritikák, amelyek miatt ezek szerint a minisztérium a NAT átdolgozásába kezd, leginkább kormányoldalról érkezhettek, így nem is csoda, hogy már novemberre meglehet az alaptanterv átdolgozása, amelybe ezek szerint még több nemzeti értéket kell szuszakolni, és a liberális szellemiség megnyirbálására is számíthatunk (bármi is legyen az).

Egyébként azt a szakértők sem vitatták, hogy az új NAT valamelyest progresszívebb, mint amire előzetesen számítani lehetett, leginkább a megvalósíthatóságával kapcsolatban merültek fel kérdések, illetve sokan úgy érezték, hogy az oktatás jelenlegi problémái közül jónéhányra (diákok és pedagógusok túlterheltsége, egyentankönyvek, túlzott központosítás) nem adott választ az új alaptanterv sem, sőt, némelyiket még tetézte is.

A Civil Közoktatási Platform honlapján a közös állásfoglalás mellett mintegy 10 különféle szervezet (köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Független Diákparlament, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület és a Magyartanáros Egyesülete is) fogalmazta meg véleményét, bírálatát az új NAT-ról, a minap pedig a Történelemtanárok Egylete (TTE) is közzétette saját állásfoglalását.

Talán senkit sem lep meg: a TTE nem a nemzeti jelleg hiányában látja az új NAT legfőbb problémáit.

A TTE jelezte, hogy már az alaptanterv megalkotásának körülményei is elfogadhatatlanok voltak, és bár véleményük szerint vannak kifejezetten üdvözlendő pontjai is a tervezetnek, ám aggodalmaik is akadnak, szép számmal.

Többek közt megemlítik:

„Elfogadhatatlannak tartjuk a tervezet Európa-centrikusságának mértékét. Alapvető érdek, hogy diákjainknak szélesebb ismeretei legyenek például az iszlám világról vagy a kínai történelem és kultúra legfontosabb elemeiről. Erre a tervezet nem biztosít megfelelő lehetőséget. Igaz, a jelenlegi magyarországi gyakorlatban is kevés idő jut erre. A szakmai megújítás ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a szükséges hangsúlyváltozás megtörténjen.”

A TTE emellett aggodalmát fejezte ki a tankönyvekkel kapcsolatban, amelyek szakmai színvonala kétséges, amennyiben a még meg sem született NAT alapelveit is bele kívánják majd zsúfolni időre, emellett azt is kiemelik, hogy a 2017-ben módosított érettségi követelményeket is szükséges lesz újfent módosítani, méghozzá a NAT bevezetéséig, és erről a diákoknak is időben értesülniük kell.

„A fentiek alapján is abszurdnak tartjuk, hogy 2019. szeptember 1-jén tervezik bevezetni a NAT-ot” – áll a TTE állásfoglalásában.

Kérdés, hogy vajon ezek a szakmai bírálatok is eljutnak-e a minisztériumig, vagy csak a (ki tudja, kitől érkező) nemzeti jelleg hiányát próbálják majd beleszuszakolni az alaptantervbe…

(Magyar Hírlap/Mérce)