A török Hürriyet lap információi szerint a török hatóságok a szaúdiak isztambuli konzulátusának átvizsgálása során bizonyítékokat találtak, miszerint Dzsamál Hasogdzsi, Egyesült Államokba disszidált szaúdi újságírót az épületben végezték ki.
Hosszas huzavona után október 15-én engedték be a szaúdi hatóságok török kollégáikat a konzulátus épületébe, akik több mint kilenc órát töltöttek odabent 15-én és 16-án, Hasogdzsi nyomai után kutatva.
A helyszínelésre az újságíró eltűnése után csaknem két hetet kellett várni
– Hasogdzsit október másodikán látták utoljára, mikor belépett hazája diplomáciai missziójának az épületébe.
A szaúdi hatóságok többször próbálkoztak már a Washington Postba író publicista kézre kerítésével, többek között egy fontos elemzői állást ajánlottak fel neki hazájában, hogy hazacsábítsák, azonban a jelenlegi szaúdi vezetéssel szemben kritikus újságíró ezt visszautasította. A szaúdi kormány emberei azért tudták elfogni, mert a konzulátuson házasságához szükséges hivatalos papírokat kellett kikérnie.
A Hürriyet értesülései szerint a konzulátus átvizsgálásakor a török nyomozók nagy valószínűséggel a nyomok eltüntetése végett frissen festett falakra bukkantak.
Emellett azonosították a Hasogdzsi meggyilkolásával gyanúsított tizenöt férfi egy részét.
A szaúdi kormány emberei két magánrepülőgéppel érkeztek október másodikán Isztambulba, majd még aznap el is hagyták az országot. Biztonsági kamerák felvétele alapján nem sokkal Hasogdzsi után léptek be az épületbe – ahová aznap nem hívták be az ott dolgozó török állampolgárokat –, majd még ugyanazon a napon el is hagyták a konzulátust, majd az országot.
A tizenöt rejtélyes férfi közül jelenleg egyet Mohamed bin Szalmán koronaherceg testőreként azonosítottak, három másikat a herceg biztonsági különítményeseként, míg egy ötödik embert egy, a belügyminisztériumban magas rangot viselő törvényszéki orvosként, ami viszonylag nyilvánvalóvá teszi, hogy
a szaúdi különítmény valójában egy kivégzőosztag volt, amit Hasogdzsi megölésének céljával vezényeltek Isztambulba.
A New York Times értesülései szerint a tizenöt ember közül legalább kilenc a katonaságnál, a titkosszolgálatoknál vagy más kormányügynökségeknél dolgozik.
Trump elnök az ügy tisztázása céljából a térségbe küldte Pompeo államtitkárt, akinek 16-án Rijádban az illetékesek letagadták, hogy állami megrendelésre megölték volna Hasogdzsit. Ennek megfelelően Trump és Pompeo is azt kommunikálták, a szaúdi vezetésnek nem volt tudomása arról, mi történt az ország konzulátusán – bár a gyilkosság tényét nem tagadták.
Szaúd-Arábia az USA fontos kereskedelmi partnere és Közel-Kelet-politikájának fontos szereplője, így diplomáciai szempontból igen kényes az ügy, pláne hogy a kivégzett újságíró az Egyesült Államokban keresett menedéket a hazájában rá váró megtorlások elől, valamint a tekintélyes Post publicistája volt.
Az Egyesült Államok Hasogdzsi ügyében folytatott kommunikációjában nagy szerepe van Jared Kushnernek, Trump elnök vejének, aki évek óta szoros viszonyt ápol Szalmán herceggel. Szalmán modernizációs agendája okán Kushner megnyitotta a hercegnek az amerikai üzleti világ kapuit, és maga is befektetőként jelent meg a trónörökös egy médiavállalkozásában.
Pompeo 17-én Törökországba is ellátogatott, itt Erdoğan elnökkel, valamint Çavuşoğlu külügyminiszterrel, Kalın elnöki szóvivővel és Hakan Fidannal, a török titkosszolgálat alelnökével tárgyalt negyven percen keresztül.
A török hatóságok szerint
Hasogdzsit brutális kegyetlenséggel végezték ki a szaúdi kormány emberei a konzulátuson; mielőtt lefejezték volna, levágták az ujjait és megkínozták, majd halála után hét perc alatt feldarabolták a holttestet.
Ezalatt a műveletet végző törvényszéki orvos, Salad Muhammad al-Tubajgi a kiszivárgott hangfelvételek alapján azt tanácsolta a kivégzés többi résztvevőjének, hogy
„hallgassanak egy kis zenét.”
Török lapértesülések szerint Mohammad Utajbi, Szaúd-Arábia isztambuli konzuljának hangja is hallható a kivégzést rögzítő hangfelvételen, mikor azt mondja a kivégzőknek
„csináljátok ezt valahol máshol, [a konzulátuson] kívül, vagy bajba kerülök!”
Mire a kivégzőosztag egyik tagja azzal válaszolt, hogy
„fogd be, ha életben akarsz maradni miután visszamentél Arábiába!”
Utajbi 16-án, a török hatóságok helyszínelése előtt elhagyta az országot, és hazautazott Szaúd-Arábiába.
