Az előzetes várakozásokat jócskán felülmúlva nyerte meg a brazil választás első fordulóját Jair Bolsonaro.
A legutolsó közvélemény-kutatások még 30-36 százalék közé mérték a szélsőjobboldali Szociálliberális Párt jelöltjét, vasárnap azonban 46 százalékkal – vagyis mintegy 49 millió szavazattal – toronymagasan vezetve nyerte az első fordulót.
Bolsonaro meglehetősen megosztó figura, korábbi szegényellenes rendpárti javaslatai nem hagynak kétséget afelől, hogy az amúgy is a korrupció fogságában vergődő Brazíliában a jövőben is inkább az elitnek kedvező irányvonal várható, megesett, hogy nyíltan méltatta a diktatúrát, nőgyűlölő kijelentései rendre felkorbácsolják az indulatokat (még 2003-ban egy munkáspárti képviselőnőnek azt mondta, hogy arra sem méltó, hogy megerőszakolják, de rendre ribancnak és leszbinek nevez női politikusokat), erősen homofób (állítása szerint jobban örülne annak, ha a fia halott lenne, minthogy meleg), és a rasszizmus sem áll messze tőle (nevezett már fekete aktivistákat állatoknak), és mivel a közösségi médiában a fehér, felső-középosztálybeli fiatalok (az úgynevezett „Bolsominionok”) között kifejezetten népszerű, sokan a brazil Trumpként emlegetik.
Népszerűségét egyébként nagyban növelte, hogy olyan hírességeket tudhatott támogatói közt, mint például az egykori sztárfocista Ronaldinho, aki még szombaton is kampányolt egy kicsit favoritjának.
Bolsonaro legerősebb kihívója, a baloldali Munkáspárt jelöltje, Fernando Haddad egyébként összesen 29 százalékos eredményt ért el, 31 millió begyűjtött szavazatával.
Hogy Bolsonarónak nem sikerült rögtön az első körben nyernie – vagyis nem szerezte meg a voksok 50 százalékát – azt ő maga azzal magyarázta, hogy „problémák merültek fel az elektronikus szavazóurnákkal”.
Az október 28-i második fordulóban így Bolsonaro és Haddad mérkőzik meg az elnöki tisztségért.
Brazíliát az elmúlt öt évben súlyos gazdasági válság, korrupciós botrányok és tömegdemonstrációk osztották meg, 2016-ban a helyzet alkotmányos puccsba torkollott, a Dilma Rousseff baloldali elnök megbuktatása után hivatalba lépő ideiglenes elnök, Michel Temer pedig évek óta különféle korrupciós botrányok főszereplője.
Mindez nem segítette, hogy Brazíliában bizalommal tekintsenek választott politikusaikra, egy korábbi felmérés szerint a brazilok 83 százaléka teljesen kiábrándult a kormányzatból, 73 százalékuk negatívan gondol a politikai pártokra és politikusokra, 55 százalékuk pedig azt mondta, nem szavazna többé egyetlen hivatalban lévő közszereplőre sem.
A politikából való kiábrándultság pedig ezek szerint a szélsőségesen populista, demagóg Bolsonarónak kedvezett, aki kihasználva a közhangulatot leginkább a bűnözés kíméletlen felszámolásával (szó szerint: Bolsonaro szerint a bűnözőket lelövő rendőrök kitüntetést érdemelnének) és megvesztegethetetlenségének hirdetésével kampányolt.
A brazil elnökválasztás tétjéről itt lehet bővebben olvasni.
