Magyarország duplán vesztese a letelepedési kötvények 2013 óta tartó kereskedelmének –erre a megállapításra jutott a Transparency International és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest közös kutatása, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.
Egyrészt azért, mert e kötvények révén érdemi ellenőrzés nélkül jutott magyarországi letelepedési engedélyhez 19 855 bevándorló – köztük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is –, másrészt pedig azért, mert a letelepedési államkötvények az ország finanszírozásának feleslegesen drága megoldását jelentették: a magyar adófizetők több tízmilliárdot buktak.
Magyarország 1 666 millió euróhoz (kb. 514 milliárd forinthoz) jutott a letelepedési államkötvények értékesítése révén, cserébe viszont 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie, állapították meg a TI és a KFIB kutatói. Vagyis a magyar adófizetőknek 178 millió eurójába kerülnek a letelepedési államkötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a „szokványos”, azaz letelepedésre nem jogosító devizakötvények értékesítése került volna.
Ez azt jelenti, hogy a magyar polgárok minimum 21 milliárd forintot buktak a letelepedési államkötvények kereskedelmén.
A tanulmány szerint a kormány az Európai Beruházási Banktól (EIB) ennél is olcsóbban juthatott volna forrásokhoz, ehelyett azonban leépítette az EIB-hiteleket. Ha nem így tesz, a magyar adófizetőknek összesen közel 30 milliárd forinttal kevesebbe került volna az állami pénzfelvétel. A magyar adófizetők tehát veszítettek a letelepedési államkötvények forgalmazásán, az azokat forgalmazó vállalkozások azonban nagyot szakítottak.
Ezek az egyetlen kivételtől eltekintve offshore hátterű cégek ugyanis 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
A tanulmány bemutatásán Romhányi Balázs, a KFIB vezetője elmondta, a letelepedési kötvények valójában nem játszottak érdemi szerepet sem az adósság állományában, sem az éves forrásbevonásokban, sem a Kincstári Egységes Számla stabilizálásában.
Az üzlet az államkassza helyett sokkal inkább a titokzatos hátterű offshore-cégek malmára hajtotta a vizet. A letelepedési kötvényeket ugyan a külföldiek pénzéből jegyezték le, de közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától.
Ebben a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vagyis gyakorlatilag az ő egységes szavazatukon múlt, hogy ki kap engedélyt.
A letelepedési államkötvényprogram a TI szerint nemcsak ráfizetéses volt, hanem Alaptörvény-ellenes is. Az Alaptörvény értelmében ugyanis tilos közpénzt olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete. Ennek ellenére a magyar Országgyűlés nemcsak megszavazta a letelepedési kötvényprogramról szóló törvényt, hanem engedélyezte is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítő vállalkozások működését.
A tanulmány bemutatója teljes hosszában az alábbi videón tekinthető meg: