Nemrég derült ki, hogy állami alapítású alapítvány fogja tovább működtetni a Corvinus Egyetemet, a fenntartói jogok Palkovics Innovációs és Technológiai Minisztériumához kerülnek. Gulyás Gergely a bejelentéskor még azt mondta, a lépés célja, hogy a Corvinus hosszú távú fenntarthatósága biztosítva legyen, ennek érdekébena. Kormány „jelentős rézvényvagyont” bocsát az alapítvány rendelkezésére, amit az egyetem fejlszetésére fordítanak majd. A kormány reményei szerint így a Corvinus a világ 200 legjobb egyeteme közé lerülhet majd.
Az intézmény átalakítása miatt dolgozói értekezletet hívtak össze, ahol az egyetem rektora azt mondta, a Corvinus azért van biztonságban, mert a kormány bízik az egyetem vezetésében. Egyetlen elvárás a világszínvonal.
A legújabb információk szerint azonban nemcsak a legjobb, de a legdrágább egyetemek közé is bekerülhet a Corvinus.
Annak ellenére, hogy az egyetem szeptemberi közleményében cáfolta, hogy profitorientált magánegyetemmé alakítanák át, a Népszava információi szerint a dolgozói értekezleten ennek épp az ellenkezője derült ki. Az egyetem kancellárja kijelentette:
2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek.
Az állami ösztöndíjas képzés helyett létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, de a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban (legalább 60%-ban) legyenek jelen az egyetemen, ami a jelenlegi arányok fordítottját eredményezné. Emellett a külföldi (valószínűleg önköltséges) hallgatók létszámát is növelnék, 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45%-ra emelkedne az arányuk.
A hírek szerint hamarosan egy nemzetközi kollégium építése is megkezdődik, ugyanis fontos szempont a külföldi oktatók, kutatók arányának növelése, a kutatási teljesítmény javítása, és az egy oktatóra jutó hallgatók számának jelentős csökkentése. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel köttetett megállapodás,
ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen – szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal.
Állítólag a dolgozók helyztén is javítanának: minden foglalkoztatotti kategóriában az átlagjövedelmek emelését ígérik, hogy az oktatóknak ne kelljen 2-3 egyetemen is dolgozniuk. Amellett tehát, hogy egy csapásra elveszik a lehetőséget több ezer fiataltól (idén ősszel 2539-en kerültek be állami ösztöndíjasként), hogy térítésmentesen járhasson a Corvinusra – amely többek közt az ország legjobb gazdasági karát tudhatja magáénak –, az egyetemi oktatókkal is borzalmasan igazságtalanul bánnak, ugyanis nemrég, a Kutatók Éjszakáján tartott sajtótájékoztatót több kutatói szakszervezet is, akik többek közt az egyetemi oktatók és kutatók anyagi megbecsüléséért is felszólaltak. De úgy tűnik, ez az elismerés csak a magánegyetemek oktatóinak jár majd.
A dolgozói értekezleten több oktatónak is kétségei támadtak, amiket meg is osztottak a vezetőséggel: egyikőjük arról érdeklődött, pontosan mekkora lesz az az összeg, amivel a kormány feltőkésíti az egyetemet jövőre működtető alapítványt – erre nem érkezett válasz. Egy másik oktató arról kérdezett, milyen lesz az alapítvány kuratóriumának összetétele, vagyis, hogy milyen arányban jelennek meg a kormány képviselői. A rektor erre csak annyit mondott: „nagy autonómiával” történik majd a kuratórium felállítása. Valaki arról érdeklődött, lehet-e köze a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának szétbontásával kapcsolatos kormányzati terveknek a Corvinus átalakításához? – erre sem érkezett egyértelmű válasz.
Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke például arról kezdett el beszélni, hogy az átalakítás ötlete nem belülről, az egyetemről jött, és semmilyen tanulmány nem készült a lehetséges következményekről. Ekkor azonban a rektor belé fojtotta a szót: „Kérdést tegyen fel, kolléga. Meg tud fogalmazni egy kérdést?”- kérdezte ingerülten.
A tájékoztató után többen nemtetszésüknek adtak hangot a rektor viselkedését illetően, arról pedig nem sikerült meggyőzni az oktatókat, hogy a kormány nem akar beleszólni a Corvinus működésébe…nehéz is lenne.
Címlapkép: MTI/Kovács Tamás
