A Sargentini-jelentés hazai megítéléséről közölt reprezentatív felmérést a Publicus Intézet. A szeptember 12. és 19. között, 1001 fő telefonos megkeresésével készült felmérés szerint a magyarok háromnegyede hallott a jelentésről, és többségük (51%) úgy gondolja, hogy az inkább a magyar kormányt ítélte el. Ezzel szemben 28 százalék azok aránya, akik szerint Magyarország volt a jelentés célpontja.

A kutatás arra is rákérdezett, vajon a válaszadók megszavazták volna-e a magyar jogállam helyzetét kifogásoló dokumentumot. Összesen 44 százalék mondta azt, hogy megszavazta volna, szemben azzal a 33 százalékkal, akik viszont nem. Az ellenzéki pártok és a bizonytalanok között is többen vannak azok, akik megszavazták volna, a Fidesz táborában viszont 80 százalékos az elutasítók aránya.

Hasonló megoszlást tapasztalunk akkor is, amikor a magyar EP-képviselők döntésére kérdezett rá a kutatás. Ugyancsak 44 százalék gondolja úgy, hogy a magyar EP-képviselőknek meg kellett szavazniuk a jelentést, ha jogosnak tartják az abban megfogalmazott kritikákat. 32 százalék szerint viszont a kritikák jogossága ellenére sem kellett volna igent mondaniuk a jelentésre. Ebben a kérdésben is csak a Fidesz táborában vannak többségben a jelentést elutasítók.

A végzettség szerinti bontásból az látszik, hogy a szakmunkások között vannak arányaiban a legtöbben azok, akik szerint a magyar EP-képviselőknek nem kellett volna megszavazniuk a jelentést.

Arra a kérdésre, hogy vajon a demokratikus normák megsértése a tagállam belügye, vagy az EU-ra is tartozik-e, 46 százalék a középutat választotta. Szerintük elsősorban az ország belügye, de az EU-ra is tartozik. 31 százalék gondolja úgy, hogy az ilyen ügyek kizárólag a magyar belpolitikára tartoznak, 14 százalék szerint pedig ugyanannyira uniós ügy, mint amennyire belügy.

Érdemes megjegyezni, hogy az MSZP támogatói közül gyakorlatilag senki nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy ez kizárólag belügy lenne.

Megosztott a társadalom abban a kérdésben, hogy a jogállami, demokratikus normák megsértése esetén be kell-e avatkozni az uniónak. A válaszadók 52 százaléka az igen, 42 százaléka viszont a nem felé hajlik. A pártpreferencia szerinti polarizáció talán ebben a kérdésben a legegyértelműbb.

A megkérdezettek kétharmada gondolja úgy, hogy bár az EU-hoz való tartozás Magyarország anyagi érdeke, ettől még értékrendben nem föltétlenül kell követni az Uniót. Csupán az MSZP szavazói között van többségben az az álláspont, mely szerint az uniós pénzekkel lehívásával együtt az uniós érdekeket is követni kell.

Mások is erre jutottak

A Sargentini-jelentés elfogadásának másnapján már ismertettünk egy interneten keresztül készült felmérést, amely hasonló számokat mutatott. Az Euronews által készített közvélemény-kutatásban 54 százalék gondolta úgy, hogy a jelentés a kormányt, nem pedig Magyarországot ítéli el. A válaszadók 56,4 százaléka szerint jogos volt a Sargentini-jelentés elfogadása, 23,8 százalék szerint pedig a döntés nem volt jogos.

Érdekesség, hogy a kormányközeli Nézőpont is készített felmérést a jelentés megítéléséről, ám a nyilvánosság elé épp azokat a kérdéseket nem tárták, amelyek a dokumentumról szóltak. A publikált adatok mindegyike a migráció kérdését szondázza, és ennek hatására a Nézőpont meg is állapítja, hogy „hiába a Sargentini-jelentés a magyarok kétharmada támogatja a kormány migrációs politikáját”.

A kormány megpróbálta ugyanis elhinteni: a dokumentum csupán Brüsszel bosszúja az Orbán-kormány migrációs politikája miatt. Ám beszédes, hogy a Nézőpont nem tartotta fontosnak publikálni azt, konkrétan mit is gondol a társadalom a jelentésről. A Mércének nyilatkozva egyébként Judith Sargentini holland EP-képviselő elmondta:

„A fő problémám a magyar kormánnyal szemben nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.”

(Címlapkép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)