A helyi mezőgazdaság fellendítését, és fenntartható élelmiszer-gazdálkodást célzó javaslatokról tartottak népszavazást vasárnap Svájcban. Az előrejelzések szerint a két különböző kérdésből álló referendum a nagy többség „nem”-szavazatával bukni fog.
A népszavazást kezdeményező Svájci Mezőgazdasági Szakszervezet (UNITERRE) , a Zöld Párt, a szocialisták és több tucat civil szervezet a kérdések összeállításakor még nagy népszerűségnek örvendhettek, a szavazók több, mint 70%-a támogatta a célkitűzéseket. A kormány és a nagyobb cégek viszont erőteljes kampányba kezdtek, amelynek az eredménye a támogatottság általános visszaesése lett.
A kezdeményezés célja mindkét kérdésnél az volt, hogy az ország alkotmányát módosítsák a helyben termelt élelmiszer beszerzésének és előállításának könnyítése érdekében, valamint, hogy a mezőgazdasági szektorban dolgozók tisztes bérezésben részesüljenek.
A „Fair Food Initiative” (Kezdeményezés a Tisztességes Élelmiszerért), ami az egyik kérdésben öltött testet, elsősorban az állatbarát, környezettudatosabb élelmiszertermelés, valamint a külföldi élelmiszerek szigorúbb standardok alapján történő szűrését kezdeményezte.
A másik kérdést a radikálisabb „Food Sovereignity Initiative” (kb.: Élelmiszer-önállósági Kezdeményezés) adta. Az ő céljuk az volt, hogy a kisebb helyi, családi gazdaságok kapjanak jelentős szerepet az élelmiszer-előállítás során, a mezőgazdaságban dolgozók számát jelentősen emeljék, a géntechnológiát tiltsák be a gyártási folyamat során, valamint a külföldi termékek behozatalát kvótákhoz kössék.
Ezekkel a kezdeményezésekkel szemben folytatott – úgy tűnik sikeres – kampányt a svájci kormány, illetve az üzleti szektor egyes szereplői. Az ő érvelésük az alkotmány-módosítás ellen az volt, hogy a külföldi áruk már így is magas elvárásokkal találkoznak a svájci forgalmazásban, emellett szerintük a további szabályozások csak magasabb élelmiszerárakhoz és szűkülő választékokhoz vezetne.
Johann Schneider-Ammann gazdasági miniszter szerint a kezdeményezések „veszélyesek”, és szerinte a kereskedelmi partnerek részéről „megtorlást” eredményeznének.
