A vendéglátó szektorban mindeddig példátlan, összehangolt sztrájkra készülnek a McDonald’s, a TGI Fridays és a JD Wetherspoon gyorsétterem- és kocsmaláncok dolgozói Londonban és a sziget déli partján október negyedikén.
Tavaly a McDonald’s munkásai Angliában a cég történetében először léptek sztrájkba a nulla órás munkaszerződések eltörlését követelve – az ilyen szerződéssel alkalmazott munkások számára a munkaadó nem biztosít minimális számú munkaórát, azonban behívhatja dolgozni, mikor épp szükség van rá, ezzel a munkás igen kiszolgáltatott helyzetbe kerül az őt alkalmazó céggel szemben.
A vendéglátóipar jellemzően fiatal dolgozói korábban hagyományosan szervezetlenek voltak, így ki voltak szolgáltatva a munkáltatók kénye-kedvének. A jövő havi munkabeszüntetés az első alkalom, hogy a különböző láncok munkásai egyszerre mutassanak erőt az őket kizsákmányoló cégekkel szemben.
A hamarosan sztrájkba lépő munkások javarészt a közelmúltban csatlakoztak a Pék- Élelmiszeripari és Szövetséges Munkások Szakszervezetéhez (BFAWU). Követeléseik között szerepel a megalázóan alacsony „nyomorbér” megemelése óránként tíz fontra, valamint hogy a cégek ismerjék el a szakszervezetet.
Jellemző, hogy a vendéglátóipari láncok dolgozói arra panaszkodnak, fizetésükből nem tudják kigazdálkodni a megélhetési költségeiket, emellett munkáltatóik több helyen az őket megillető borravalótól is megfosztják őket. Ezen körülmények a hazai vendéglátóipari állapotokban jártasaknak is ismerősek lehetnek, és
ahogy Nagy-Britanniában, úgy nálunk is érezhető a konjunktúra hatásaképp a vendéglátóiparban is tapasztalható munkaerőhiány, amiből fakadóan a munkások jobb alkupozícióban vannak a munkáltatóval szemben, mint mikor munkanélküliek tömege áll sorban a helyükért.
Szeptemberben az Egyesült Államokban is sztrájkoltak a McDonald’s munkásai. A cég – egyéb gyorsétterem- és olcsó vendéglátóipari láncok mellett – messze földön híres kizsákmányoló személyzeti- és üzletpolitikájáról – kérdés, ez meddig tartható.