A miniszterelnök a parlament őszi nyitányán is csupán a kormány eredményeiről, és a bevándorlásról volt hajlandó beszélni. Az ellenzék érdemi kritikáira nem válaszolt.

A Sargentini-jelentés utáni első, egyben az őszi ülésszak első ülésén Orbán Viktor szólalt fel napirend előtt. Elsőként a gazdaság eredményeit sorolta. Szerinte sikerült egy új magyar gazdasági modell alapjait lefektetni, segélyalapú helyett munkaalapú társadalmat létrehozni. Orbán elismételte azt is, amit tavasszal mondott, hogy a cél az, 2030-ra Európa öt legjobb és legelhetőbb országa között kell lennie Magyarországnak.

A miniszterelnök beszélt két nagyberuházásról is. A BMW Debrecenbe költözése szerinte a magyar munkavállalók kiválóságát dicséri, míg a MOL és a német Thyssen Group 390 milliárdos beruházását az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházásának titulálta.

Orbán megvédte az oktatáspolitikáját is. Elmondta többek között, hogy 1 millió gyerek kap ingyen tankönyvet, és 2500 fővel többen kezdik meg idén a felsőoktatást, mint tavaly. A közoktatásban pedig 45 ezer laptopot és 27 ezer táblagépet osztanak ki, ami szerinte előrelépés a digitális oktatás felé.

A népesedési kérdésre kitérve elmondta, hogy „az életnek van matematikája és az kegyetlen”, de a kormány nem hajlandó feladni a reményt, hogy megállítsa a magyarok fogyását.

Végül belekezdett a Sargentini-jelentés utáni legfontosabb mondanivalójába. Az EU jövőjéről szóló részt azzal kezdte, hogy „2019 májusában távozik a jelenlegi európai elit, és ennek épp ideje”. Kudarcosnak nevezte az elmúlt 5 évet, mert nem tudták bent tartani az Egyesült Királyságot az Unióban, és nem tudták kint tartani a migránsokat az Unióból.

Nem meglepő módon Orbán szerint a migráció témája lesz  a kulcskérdés az EP választáson.

A miniszterelnök újra elmondta, szerinte két táborra, bevándorláspártiakra és bevándorlásellenesekre oszlik az európai politika, és ez ma szerinte fontosabb, mint a pártszimpátiák, és ez felülírja a hagyományos pártszerepeket. Szerinte négy országot támadnak most a bevándorláspártiak: Olaszországot, Ausztriát, Lengyel- és Magyarországot. A támadók pedig Orbán szerint a Soros-hálózat, a bevándorláspárti kormányok, Brüsszel, és egy globális elit, ami népességcserét akar rákényszeríteni a miniszterelnök szerint az Unió tagországaira. Természetesen ezt nem fogja hagyni Orbán.

A miniszterelnök szerint gyermekded vita a Sargentini-jelentés kapcsán, hogy Magyarországról vagy a kormányról szól, hiszen benne van a jelentés címében, hogy Magyarország.

Szerinte több ponton hazug a jelentés; példaként azt hozta fel, hogy az antiszemitizmussal szemben a zéró tolerancia elve van életben Magyarországon. Orbán elismételte, az antiszemitizmus a migráció miatt nyugaton nő, Közép-Európában csökken: „a modern antiszemitizmus Brüsszelben van, hiszen onnan finanszírozzák az Izraelellenes akciókat.”

Orbán szerint ez a jelentés egy abszurd hazugság, és egy jogászhallgató is megtudja állapítani, hogy a jelentés elfogadásának a módja, sérti az Unió alapokmányait. Szerinte Brüsszelben fittyet hánynak a jogállam legalapvetőbb szabályaira.

Orbán szerint 2015-ben és a kvótanépszavazással már megállították a bevándorláspárti erőket, de most új csata formálódik, és ennek a része a Sargeniti-jelentés elfogadása is.

„A bevándorláspártiaknak egyetlen megoldása maradt: el akarják venni a határvédelem jogát.”

Orbán szerint nem helyes, ha Brüsszel akarja irányítani a magyar határvédelmét. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy az 1945-ös szovjet megszállás után évtizedekig nem voltunk urai a saját határainknak. 90-ben ezt szereztük vissza. Szerinte azért kell nemzetállami körben tartani a határvédelmet, mert a határokat nem csak profik, hanem hazafiak védik, és ez olyan többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni.

Szerinte az EU portaszolgálatot akar létesíteni a magyar határon, nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást. Szerinte azért akarják elvenni Magyarországtól a határvédelem jogát, hogy lehetővé tegyék a migrációt.

„Ha keveredni akarnánk más kultúrákkal vagy civilizációval, akkor erről majd mi döntünk. De én eltanácsolnám ettől a magyarokat” – mondta Orbán.

Minderre elsőként Gyurcsány Ferenc reagált: „Aki Napóleonnak, macskának vagy Magyarországnak képzeli magát, azt tudathasadásosnak hívják” – mondta a volt miniszterelnök, majd hozzátette, szerinte a magyar kormány ilyen, és kezeltetni kéne magukat.

Szerinte nem igaz, hogy a Saregntini-jelentés Magyarországot kritizálja, Magyarországnak címzett kritika egyszer sem szerepel szerinte a jelentésben, a magyar kormánynak címzett kritika viszont 48-szor.

Vitába szállt Orbánnal az antiszemitizmus témakörében is. Szerinte az is az antiszemitizmus támogatása, ha olyan korszak emlékét ápolják, mint a Horthy-korszak, vagy olyan személyeket emel egy párt piedesztálra, mint Horthy vagy Hóman.

Szerinte nem csak a  bevándorlásról szól a jelentés, ahogy Orbánék állítják. Szerinte a 12 kérdésből, amit a jelentés taglal, mind a 12-ben megbukott a kormány.

„Az én 85 éves anyám felelős azért, ami ebben az országban történik vagy ön? – kérdezte Orbántól Gyurcsány, majd hozzátette:  „ne takarózzanak a magyar néppel.”

A következő felszólaló, a jobbikos Gyöngyösi Márton szerint abszurd, hogy 2018-ban Gyurcsányt kell hallgatni még a Parlamentben. Emlékeztetett ellenben arra is, hogy 2006-ban pont Orbán volt az, aki az Unió vezetőinél a Gyurcsány-kormány miatt a magyar források megvonását kérte.

A Jobbik elnökhelyettese szerint a Sargentini-jelentésben számos rágalom szerepel Magyarországgal szemben, különösen az antiszemitizmus és rasszizmus kapcsán. De azért is igazságtalan például a kvóta kérdésében, mert Magyarország Gyöngyösi szerint a letelepedési kötvénnyel és az oltalmazott menekültek befogadásával bőven túlteljesítette az EU-s kvótákat.

Gyöngyösi szerint viszont igaza van a jelentésnek abban, hogy pártállami időket idéző tempóval zajlik a jogállam lebontása, független intézmények megszállása. Említette a közmédia megszállását, a független lapok elleni támadásokat, a Médiatanács elfoglalását, civilek vegzálását,  a bíróságok elleni támadást, és az ügyészség helyzetét.

De szerinte ezért az Európai Parlament a 7-es cikkellyel nem Orbánt, hanem az egész országot bünteti. Akik igennel szavaztak, azok arra szavaznak, hogy Orbán bűneiért egyszerű emberek fizessenek, mert rájuk fogják hárítani a költségeket – tette még hozzá Gyöngyösi.

Cáfolta Orbánt, hogy a Frontex kapcsán elvennék a határvédelmet, mert magyar parancsnokok a magyar törvények alapján fogják védeni majd a magyar határt.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint nem Magyarországot, hanem a kormányt bírálja a jelentés. A jelentésben Szabó szerint nem azt állították, hogy a nyugdíjasok tehetnek arról, hogy az EU-ban nálunk a legalacsonyabb a minimál-nyugdíj, hanem a kormány. Nem a hajléktalan emberek vagy a dolgozók tehetnek a hajléktalanok vegzálásáról vagy a munkanélküli járadék elvételéről, hanem a kormány.

Szabó hosszan sorolta azt, mit tart árulásnak. Beszélt az MTA kivégzéséről, arról, hogy a magyar légszennyezettség a kínait is megelőzi, hogy 500 ezer fiatal hagyta el az országot, hogy egy kisboltost százezrekre büntetnek, ha rosszul köti be a számlázási rendszert, hogy 900 ezer végrehajtási eljárás zajlik ma magyar emberek ellen, hogy 2 millió embert érint a devizahitel probléma, hogy 10 ezreket fenyeget a kilakoltatás veszélye, arról az esetről, hogy egy egyedülálló édesanyát és autista rákos kisfiát lakoltatnák ki. Szabó a beszédében ezeket az ügyeket állította szembe a kormány korrupciójával, és azt kérdezte: Akkor ki is az áruló?

Végül azt vágta Orbánhoz: „Önnek Magyarország nem az első, hanem az utolsó. Önnek a pénz és a hatalom az első.”

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt, mi nem szerepelt Orbán papírjában. Nem szerepelt az elszállt költségvetési hiány, ami azért szállt el, mert nem fizeti ki a támogatásokat az Unió a magyar állam szabálytalanságai miatt. Nem szerepelt, hogy 325 forint egy euró, és Tóth arról is beszélt, hogy a növekvő kivándorlás sem szerepelt a papíron.

Tóth szerint a népakarattal megy szembe Orbán, mert az uniós csatlakozásnál, amiről négyötöddel döntöttek a magyarok, nem csak egy papírra, hanem az Unió elveire is igennel szavaztak. A Sargentini-jelentés pedig azt mutatja, hogy most ezzel megy szembe Orbán.

Az MSZP ezért benyújtja azokat a javaslatokat, amelyekkel helyre lehet állítani a demokráciát Magyarországon, és azokat a problémákat megoldani, amiket a Sargentini-jelentés is felvet.

Tóth bírálta azért is Orbánt, hogy bár korábban közös határvédelmet akart, most mindenféle kamu zsoldosokra hivatkozva, elutasítja azt, ahogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is, pedig az a közös európai terrorellenes fellépést is segítené.

Tóth kitért arra is, nem a multik szövetségeseinek, hanem a dolgozók szövetségeseinek kell lenni. Szerinte a BMW gyárnak adott órási adókedvezményt pont a magyar munkavállalók pénztárcájából veszik ki.

Végül Tóth azzal zárt, hogy miközben 120 határátlépő miatt fenntartja a kormány a válsághelyzetet, aközben nem állapít meg válsághelyzetet az egészségügyben és az oktatásban.

Keresztes László Lóránt, az LMP frissen megválasztott frakcióvezetője szerint a mostani kormány ugyanazt a neoliberális politikát folytatja az olcsó kizsákmányolható munkaerőre építve, mint elődei.

Ő pécsi képviselőként nem látja, hogy zakatol az ország. Pécs nem zakatol, hanem leszakad. Szerinte az egész térség leszakad a reményvesztett aprófalvaktól a nagyvárosig.

Abban egyetért Orbánnal, hogy az Unió nem tudta kezelni ezt a migrációs válságot. Szerinte is sokan a homokba dugják a fejüket. De nem a migráció támogatói és a migrációt ellenzők között kell választani, mivel szerinte nincs valódi, őszinte vita a kérdésben, és így a cselekvés sem tud elindulni. Keresztes szerint az igazi kérdés az, hogy tud-e vagy akar-e cselekedni Európa, vagy nem?

Orbán szerinte nem a cselekvő politikusok táborát erősíti, a miniszterelnök Keresztes szerint nem abban érdekelt, hogy megoldja a migrációs válságot, hanem hogy elfedje a hazai problémákat propagandával.

A Sargentini-jelentés elfogadásával szerinte az a baj, hogy még egy rossz kormányzás esetén sem megengedhető, hogy egy kormány hibája miatt egy országot büntessenek. Szerinte pedig az Európai Parlament helyett a jelentés felvetette kérdésekre és problémákra nemzeti szinten, Magyarországon kell választ adni.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője gratulált az őszödi beszéd évfordulóján Gyurcsány Ferencnek. Szerinte durvaság jellemezte az ellenzéki megszólalókat, ez nem méltó a magyar parlamenthez.

Szerinte megoldott problémák és valótlanságok szerepelnek a Sargentini-jelentésben, és eljárási ügyeskedésekkel vitték át. Harrach nem tudja, mit szólnának, ha a magyar Parlamentben ilyen ügyeskedéssel vinnének át javaslatokat.

Szerinte mivel a következmények nem a magyar kormányt, hanem Magyarországot sújtják, ez a jelentés az ország ellen irányul, pontosan ezért ennek elfogadása hazaárulás.

Kocsis Máté azzal kezdte felszólalását, hogy véget ért az összellenzéki gyalázkodó verseny, és ezt Gyurcsány Ferenc nyerte meg. A Fidesz frakcióvezetője felszólalása nagy részében a volt miniszterelnököt támadta, akit végül politikai detoxikálóba küldött.

Orbán Viktor válaszában nem igazán reagált az országot érintő kérdésekre. Elmondta, szerinte jó dolog, hogy nyugaton vállalhatnak munkát a magyarok, és nem érti, miért látnak ebben problémát az ellenzéki képviselők. Ezután az ellenzéket szapulta a miniszterelnök, érdemi kérdésre csak a határvédelem ügyében adott választ.

Szerinte még zajlik a határvédelmi vita, így nem tudhatjuk, mi pontosan a javaslat. De megkérdezte, vajon miért kell elvenni azt a jogot, hogy a tagállamok védjék a határaikat? Szerinte azért, mert Brüsszelben azt akarják, hogy átadjuk a kapukulcsot.

Címlapkép: MTI Fotó: Kovács Tamás