A Fidesz-kormány jó ideje nyíltan képviseli és érvényesíti intézkedéseiben azt a nézetet, mely szerint jobb, ha a fiatalok valamilyen szakmunkás-képesítést szereznek egyetemi diploma helyett. Ebbe az irányba mutat a tankötelezettség határának leszállítása, és a szakmunkás-képzés előtérbe helyezése is. Mégis a szülők és fiatalok jelentős része az egyetemi diploma megszerzését tartja jobb opciónak.

Ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük milyen óriási szakadék van az a középfokú végzettséggel rendelkező és a felsőfokú diplomával rendelkező magyarok keresetei között. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Education at a Glance 2018  című kötetéből például kiderül, nincs még európai ország, ahol akkora lenne az érettségivel rendelkezők és az egyetemi diplomások keresete között, mint Magyarországon.

Felsőfokú diplomával a kezében egy magyar átlagosan 76 százalékkal többet keres, mint középfokú végzettséggel, ez a különbség Csehországban csak 40 százalék, Németországban 65. Még nagyobb lesz a különbség, ha az érettségi diplomát mesteri képzéshez hasonlítjuk, itt már átlagosan 134 százalékos a jövedelemkülönbség.

Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy Magyarország 2005 és 2015 között folyamatosan csökkentette az oktatásra fordított közkiadások arányát az összes kormányzati költéshez képest. Hasonló tendenciát egyébként más országokban is látunk, ám ezek az országok jóval magasabb szintről indultak, és ma is sokkal többet költenek oktatásra, mint mi.

De vannak olyan szomszédaink is, akik például folyamatosan növelték az oktatásra fordított kiadásaikat. Ilyen ország Szlovákia: 2010-ben a szlovákok a kormányzati költségek 8,4 százalékát fordították oktatásra, 2015-re ez az arány elérte a 9 százalékot. Csak összehasonlításképp Magyarország ugyanebben az időszakban 7,6 százalékról 6,7-re csökkentette az oktatásra fordított közkiadások arányát.

(via Abcúg)