Közleményben válaszolt Parragh Lászlónak a LIGA Szakszervezetek, miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Időknek arról beszélt, hogy mivel a munkaerő megtartásáért folytatott verseny miatt a fizetések jobbára meghaladják a minimálbért, a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken.

A LIGA úgy gondolja, a kamara elnöke alapvetően valós tényekre hivatkozik, amikor azt állítja, hogy  „a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés” Ebből azonban az érdekképviselet szerint Parragh tévesen vonja le azt a következtetést, hogy a munkaerőhiány miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó a minimálbér és a garantált bérminimum szerepe egyre inkább csökken.

Sőt ellenkezőleg: a szakszervezet hosszan érvel amellett, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben nő az őszi bértárgyalások súlya.

A munkavállalói érdekképviselet hangsúlyozza, a kötelező bérelemek valós szerepének megértéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az NGM adatai szerint a 2018. január 1-jétől kötelező minimálbér 303 ezer, a garantált bérminimum pedig 876 ezer munkavállaló helyzetén javított. Ezt még inkább alátámasztja az, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ebben az időszakban 4180 ezer volt, azaz az összes munkavállaló több mint ötödét érintette pozitívan a változás. Az adatokat nézve a LIGA szerint „nehéz arra a következtetésre jutni”, hogy a bértárgyalások szerepe csökken.

A LIGA arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentős minimálbéremelés után is nagyon nehéz megélni ebből a fizetésből.

A képet tovább árnyalja szerintük, hogy a munkanélküliség az ország észak-keleti régióiban és a Dél-Dunántúlon jelentősen meghaladja az országos átlagot. Úgy gondolják, ebből az következik, hogy az itt élők munkaerőpiaci pozíciója sokkal gyengébb, számukra a kötelező béremelés biztosítja a jövedelememelkedést.

Idézik az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 2018. áprilisi vállalati konjunktúravizsgálatát, amely szerint a leginkább jellemző vállalati reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel, illetve a tervezett beruházások elhalasztása.

(MTI, via szakszervezetek.hu)