A Magyar Hang mai számában olvasható interjú Pálinkás Józseffel, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) nemrég menesztett elnökével, az első Orbán-kormány oktatási miniszterével. Pálinkás szerint a Fidesz mára elhagyta értelmiségét és a „polgári Magyarország” eszméjét, a Magyar Tudományos Akadémia pedig szégyenpadra került.
Félreértés a kormány „innovációs stratégiája”
Az NKFIH-tól való távozásáról Pálinkás azt mondta, elképzelései szerinte nem egyeztek Palkovics Lászlóéival, az új, felsőoktatásért és innovációért felelős miniszteréivel. Pálinkás azt hangsúlyozza, hogy az MTA átszervezésével veszélybe kerülő alapkutatás „nem ellensége az innovációnak, hanem feltétele”.
A kormány szerinte félreérti a tudomány természetét, amikor teljes mértékben a gazdaság érdekeinek kívánja alárendelni, és nem támogatja a hazai, autonóm szellemi műhelyek fejlődését, és ezek részvételét a nemzetközi tudományos életben.
Azt azonban nem tartja jó iránynak, hogy a kormány többségi finanszírozásban részesít magánvállalatokat, Pálinkás szerint ezzel a kormány megóvja a magyar válalatokat a versenytől, ami gátolja az innovációt.
Értelmiség-ellenes rezsim
A konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Körének volt elnöke és az első Orbán-kormány oktatási minisztere szerint a Fidesz 2002 után kezdte elárulni a „polgári ethoszt” és az értelmiséget, a kormány és holdudvara mára nyílt értelmiség-ellenességig jutott.
A Fidesszel egyet nem értőket, tudósokat, értelmiségieket „szégyenpadra ültetik”, szerinte ma ez történik a Magyar Tudományos Akadémiával is. (Az MTA finnanszírozásának „átszervezéséről”, autonómiájának megvonásáról szóló cikkeink itt olvashatók.) Pálinkás nem csak a tudomány ellehetetlenítéséről beszél, a választásokat követően a Magyar Idők hasábjain meghirdetett kultúrharcra is utal.
„A politikai hatalom legitim gyakorlói körül kialakult egy réteg, amely úgy véli, ő is „választást nyert”, és otromba stílusban ítélkezhet a tudományban, a művészetben, választhatja el az értékest az értéktelentől, nélkülözve mindehhez a kellő szellemi hátteret, a műveltséget, a képzettséget, az intelligenciát.„
Pálinkás a jelenséget az általa populizmusként azonosított stratégiával hozza összefüggésbe, ami a 2002-es vereség után kezdte el uralni a Fideszt. Szerinte ez azáltal vált nyilvánvalóvá, hogy a párt kampányai „az ösztönökre alapozó ígéretekkel” kívánták megnyerni a választókat. A stratégia szerinte hosszútávon kudarcra van ítélve, mert súlyos gazdasági problémák esetén
„az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is – bármilyen irányba.”
A korábban a Fidesz által meghirdetett „polgári Magyarország” megteremtéséhez szerinte a politikától független egzisztenciájú polgári rétegre lenne szükség, azonban a jelenlegi folyamatok gátolják a polgárosodást.
Pálinkás József életpályája és a Fidesz története szorosan összefonódik. Az atomfizikus az első Orbán-kormány politikai államtitkára, majd oktatási minisztere volt. A Fidesz konzervatív szellemi holdudvarához tartozó Professzorok Batthyány Körének alapítója és első elnöke volt, majd a Fidesz kulturális tagozatának elnöki tisztségét töltötte be. 2006 és 2010 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt.
