Ősztől országos kampány népszerűsítheti a nevelőszülői munkát – nyilatkozta az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára péntek reggel az M1-nek. Fülöp Attila elmondta, hogy a kampány során megyénként kerül majd bemutatásra a szakma, a következő évi költségvetésben pedig 850 millió forinttal több jut majd a nevelőszülői hálózat megerősítésére, fejlesztésére, valamint a béremelések finanszírozására.

2014 óta jogszabályi előírás, hogy 12 év alatti gyermekek nem kerülhetnek más gyermekvédelmi szervekhez, és az ennél idősebbek esetében is a családban való elhelyezés élvez prioritást, de a rendelkezés nevelőszülők hiányában nem tud megvalósulni. Számuk növelése tehát elengedhetetlen lenne, hiszen gyermekvédelemben élők száma 2007 óta folyamatosan növekszik, a nevelőszülőké viszont stagnál. A KSH adatai szerint Magyarországon 2017-ben 1 millió 715 ezer kiskorúból közel 21 ezer gyermek részesült gyermekvédelmi szakellátásban, közülük pedig csak valamivel több, mint 14 ezren kerülhettek nevelőszülőkhöz.

Az SOS Gyermekfalu gyerekvédelmi programigazgatója, Szilvási Léna szerint a nevelőszülőség az egyik legmegterhelőbb segítői szakma, viszont társadalmi megbecsültsége alacsony.

„A nevelőszülőséghez sokféle félelem társul, amelyeknek csak egy része megalapozott. Ezek fontos szerepet játszanak abban, hogy valaki vállalkozik-e erre a feladatra, ezért is fontos, hogy beszéljünk a félelmekről, illetve sok segítséget adjunk” – nyilvatkozta.

Az SOS Gyermekfalu 2017, illetve 2018 tavaszán online kutatást készített közel 900 ember megkérdezésével a nevelőszülői hivatással kapcsolatos visszatartó okokról. A kutatás során kiderült, hogy szinte minden válaszadó tart attól, hogy a gyermek nem fogadja el őt, a megkérdezettek fele pedig attól, hogy saját családjában, illetve párkapcsolatában eredményezne konfliktusokat, ha nevelőszülő lenne. A válaszadók közt sokan említették a társadalmi előítéleteket is, melyek a szakmával járnak.

Tízből hat ember szerint az egyik legfőbb visszatartó ok a nem megfelelő mértékű anyagi, illetve nem anyagi jellegű támogatás.

A jelenlegi szabályozás szerint a nevelőszülők bérezése a mindenkori minimálbérhez kötött, az őket foglalkoztatási jogviszonyuk időtartama alatt megillető alapdíj legalacsonyabb összege a minimálbér 30%-a, 41 400 Ft/hó, amihez hozzáadódik a nála elhelyezett gyermekek (vagy fiatal felnőttek) utáni kiegészítő díj, melynek minimális összege gyermekenként a minimálbér 20%-a, vagyis 27 600 Ft/hó. Aki fogyatékos, magatartászavaros vagy speciális nevelési igényű gyermeket nevel, további 5 százaléknyi juttatást kaphat.

A kormány egyébként legutóbb 2013-ban indított nevelőszülő-toborzó kampányt, hogy felkészüljön a 2014. januárjában hatályba lépett szabályozásra, miszerint 12 év alatti gyermekek már nem kerülhetnek gyermekotthonba, csak nevelőszülőkhöz. A nevelőszülői hivatás foglalkoztatotti jogviszonnyá alakítására is 2014-ben került sor, így biztosított lett a hivatásos nevelőszülők nyugdíjjogosultsága és társadalombiztosítási ellátása, azonban megszűnt az a lehetőség, hogy a nevelőszülők gyest és gyedet vegyenek fel.

Az idei népszerűsítő programsorozat egy augusztus huszadikai dunai hajózással indul, melyen 1500 gyermek és nevelőszüleik vehetnek részt a kormány támogatásával, a kampány további részletei azonban még nem ismertek. Az elmúlt években egyébként a nevelőszülők főként a kormány által kötelezővé tett tanfolyam nehézségét, a szakma erkölcsi- és anyagi mellőzöttségérzetet, valamint a béren kívüli juttatások (étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, üdülési-sportolási lehetőségek..) hiányát sérelmezték. Szilvási Léna szerint emellett a legfontosabb a szakma ismertségének és társadalmi presztízsének emelése, a nevelőszülők motiválása, valamint terheik csökkentése lenne.