A GKI Gazdaságkutató legfrissebb kutatása szerint mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A nyugdíjasok 5%-a kötetlen munkaidőben, 2%-a távmunkában, 2%-a pedig teljes munkaidőben tudja elképzelni magát.
A kutatásból kiderült, mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, közülük negyedmillióan részmunkaidőben, 50 ezren teljes munkaidőben. A potenciális munkavállalók 60%-át a 60-70 év közöttiek teszik ki.
„A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, és összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni” – írja a kutatás.
Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy az a félmillió nyugdíjas nem unalomból dolgozik, hanem azért, mert munka nélkül csupán a nyugdíjából képtelen lenne fenntartani egy lakást, enni és esetleg még a gyógyszereit is megvenni. Természetesen segítene valamelyest, ha a munkaadók rugalmasabb foglalkoztatási formákat kínálnának nekik, de ez akkor is csak egy kényszerhelyzet maradna, amit nem lehet örökké fenntartani.
Nemrég mi is írtunk arról, hogy a nyugdíjasok közül 583 358 fő havi 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjban részesül, de vannak olyanok is, akiknek a nyugdíja még az 50 ezret sem éri el, sőt, még a nyugdíjminimumot sem: jelenleg 3267 nyugdíjas van Magyarországon, akik 25 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak.
A nyugdíjas minimálbér ugyanis nem arányos a nyugdíjas létminimummal.
Míg a minimálbér összege 2018-ban bruttó 138 ezer forinttal eléri, sőt, valamivel meg is haladja a létminimum összegét, a nyugdíjminimum (28 500 forint) jócskán le van maradva a nyugdíjas létminimumhoz (81 405 forint) képest – jelenleg körülbelül 155 ezer olyan nyugdíjas van, akinek jövedelme nem éri el ezt a szintet.
