A Városkutatás Kft. készített egy elemzést a KSH 2015-ös számait elemezve, amelyből kiderül összesen 1,3 millió családnak okoz nehézséget a lakhatás költségeinek előteremtése, a jövedelméhez mérten.
Hegedűs József és Somogyi Eszter a Városkutatás Kft. kutatói a KSH Miben élünk? című friss kiadványában írtak erről. Szerintük a megfizethetőséget a jövedelmi státusz mellett az iskolai végzettség és a lakás típusa határozza meg leginkább.
A tanulmány szerint aki a jövedelemből túl sokat, legalább 35-40 százalékot kell, hogy költsön a lakhatásának költségeire, az megfizethetőségi problémákkal küzd a lakhatásával kapcsolatban. A tanulmány azt állapítja meg, hogy alapvetően három nagy csoportba sorolhatjuk azokat akik ezzel a megfizethetőségi problémával küzdenek.
Az első csoportba azok tartoznak, akiknél bár a lakhatásra fordított kiadásuk nem teszi ki a jövedelmük nagy százalékát, de a az alacsony jövedelmük miatt, így is nagy gondot okoz a lakhatási költségek kifizetése, azaz kevés pénzük marad a lakhatási költségek kifizetések utána.
A második csoportba azok tartoznak, akiknél nem kirívó a lakhatási költség jövedelemből kivett hányada, de maga a lakhatás minősége (a lakás túlzsúfolt, penészes stb) miatt feltételezhetjük, hogy ha magasabb jövedelmük lenne, vagy többet tudnának költeni lakhatásra, megtennék azt.
Míg a harmadik csoportba szimplán azok tartoznak, akiknél a lakhatás költsége a jövedelemhez viszonyítva, meghaladja a jövedelem 40 százalékát, tehát a bérük közel felét lakhatási költségre kell költeniük.
A KSH 2015-ös adatfelvétele alapján a háztartások 13,8%-a tartozik a harmadik csoportba, hiszen többet többet lakásra, mint a jövedelmének 40%-a; 17,2% lakik a társadalmilag elfogadható lakásszínvonalnál rosszabb lakásban, és 13,4%-uknak marad a lakásköltség kifizetése után kevesebb jövedelme, mint az egy fogyasztási egységre jutó medián jövedelem 60%-a. Együttesen a háztartások 31,8%-a (mintegy 1,3 millió háztartás) érintett a megfizethetőséggel kapcsolatos lakhatási problémával.
A kutatásból az is kiderül, hogy a két alsó jövedelmi tized kétharmadát érinti a probléma. De kiderült a kutatásból az is, hogy bár erős együtthatás figyelhető meg a jövedelem és a megfizethető lakás problémája között, de nem teljesen lineáris az együttmozgás.
A kutatásból kiderül az is, hogy a rossz lakhatási körülmények, és a jövedelem magas százalékát kitevő lakhatási költség problémája, bár egyre magasabb jövedelmi tizedbe lépünk csökken, de lényegében minden jövedelmi kategóriába létező probléma. A kutatás arra is kitér, hogy a lakhatási megfizethetőség problémájával küzdök főleg önkormányzati, vagy magán bérlésű házakba vagy lakásokban, főleg családi házas környezetben laknak, és minél kisebb településről van szó, annál nagyobb a probléma esélye, a leginkább kitettek a helyzetnek pedig az egyedülálló szülők, és az alacsony végzettségűek.
Persze az adatfelvétel óta sok minden változott. Nőt az átlagkereset (ez egyébként főleg a harmadik kategoria helyzetét érintheti), de nőttek az albérletárak és a lakhatás költségei is, így nem tudjuk pontosak-e ma a számok, de abban biztosak lehetünk a probléma amit a lakkhatási válság okoz ma is valóságosak.
Az pedig biztos, hogy a közeljövőben nem lét életbe olyan intézkedés, ami megoldást kínál ezekre a problémákra.
